Az energiaberuházások kapcsán az optimális stratégia jelenleg részben a kivárásra kell épüljön, mert a jelenlegi alacsony villamosenergia-árak mellett nem éri meg a befektetés, és a megújuló technológiák árának folyamatos csökkenése is a várakozó álláspont helyességét igazolja - mondta el Zsoldos István, a Mol-csoport vezető közgazdásza a Napi Gazdaság Átalakuló energiapiac 2012 című konferenciáján.

A magyarországi tőkeköltségeknek mindemellett egy normálisabb szintre kellene ereszkednie a tőkeintenzív beruházásokhoz; vagyis a kormány jól teszi, amikor kivár a megújulókkal, és hogy megegyezésre törekszik a Nemzetközi Valutaalappal a tőkeköltségek mérséklése érdekében - fejtette ki a "Mi lehet a következő évtized nyerő stratégiája a megújuló és nem megújuló energiák területén?" című előadásában.

Az Európai Unió villamosenergia-piacát tekintve, a kereslet még mindig elmarad a 2008-ban elért csúcstól, miközben a hosszú beruházási ciklus miatt még újabb - részben megújuló alapú kapacitások létesültek. Az a "perverz" helyzet állt elő - fogalmazott- , hogy míg a megújulók gyakorlatilag a hagyományos árrendszeren kívül esnek, jelen rendszerben az alacsony árak miatt nem éri meg új erőművet építeni, csak lignitet, szenet, gázt - vagyis éppen nem megújuló alapon.

Nukleáris erőművet jelenleg 8 százalékos tőkeköltség alatt érheti meg építeni - vagyis a tőkeköltség csökkentése a kulcs. Ez a projektmenedzsment fontosságára hívja föl a figyelmet: ha gördülékeny az ügyintézés, akkor minimalizálható a tőkeköltség, ám egy körülbelül egyéves csúszás már mintegy 10 százalékkal megemelheti a tőkeköltséget.

A megújulóenergia-alapú energiatermelés esetében (is) két fő tényezővel kell számolni: a tőke, és a technológia költségével. Az egyes energiaforrásokat tekintve, a fotovoltaikus napelemekről például megállapítható, hogy a jelenlegi trend szerint 2015 körül lehetne érdemes elindítani egy jelentősebb háztartási programot.

A tapasztalatok szerint válságban rendszerint csökken a környezetvédelmi szempont fontossága a társadalomban, részben ez magyarázza, hogy a megújulók mellett egyéb, járulékos érveket is felhoznak, mint a munkahelyteremtés, vagy az ellátásbiztonság. Az érvelés azonban gyakran sántít: számítások szerint ugyanis például 100 millió liter bioetanol előállításának mérlege mínusz 2600 munkahely, vagyis nem növeli a foglalkoztatottságot, részben a kukoricatermelés csekély munkaerő-intenzivitása miatt - mondta a szakember.