A kedvezőbb helyzetben lévő térségek, Budapest mellett az erős iparral, gazdasággal rendelkező városok. Így például Győrben, Kecskeméten, lehet látványos a fejlődés, míg a jelentős munkanélküliséggel küzdő, észak-magyarországi és kelet-magyarországi régiókban nem várható számottevő növekedés. Utóbbi régiókban azért vannak kivételek: Nyíregyházán és Debrecenben ugyanis fejlődéssel lehet számolni a lakáspiacon.

A szakember szerint azon városokban, ahol élénkül az újlakás-piac, ott sem lesz hirtelen felfutás, mert sok fejlesztés a nulláról indul, és el kell készíteni kivitelezési terveket, meg kell teremteni a kapacitásokat. Így az új lakások leghamarabb 2017-ben és 2018-ban jelenhetnek meg nagyobb számban a piacon. A demográfiai korfa középtávon nem kedvez az ingatlanpiacnak, ami azt jelenti, hogy egyelőre kevés fiatal lesz, akik jövőben vásárlóként léphetnek fel a lakáspiacon.

A lakástámogatási rendszer (lakásépítés áfájának csökkentése, az új lakások vásárlására kapható kedvezmény és a kamattámogatott hitelek) hozzájárulhatnak a lakásépítések növekedéséhez. A január elején életbe lépett új lakástámogatási rendszer célja egyfelől, hogy ösztönözze a gyerekvállalást és a lakásépítéseket. A lakásprogramnak emellett van egy másik indoka is, mégpedig az, hogy a lakásépítések várható felfutásával igyekszik a kormány pótolni azt a kiesést, amely az uniós pénzek idei hiányából adódhat. Az elmúlt időszakban ugyanis a részben uniós pénzekből finanszírozott beruházások (út-, vasút- és közműfejlesztések) húzták az építőipart, de idén erre visszafogottabban lehet számítani - sorolta az elemző.