Az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) március közepén kapott lehetőséget Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) vezetője, hogy betekintsen a náluk lévő szerződésekbe.

Arra számított, ott kiderül, milyen pályázatokat vagy költségbecsléseket adtak le az egyházak, ám tévedett. A pénz december végi átutalása előtt aláírt szerződésekben mindössze azt sorolták fel tételesen, milyen fejlesztéseket tervez végrehajtani az egyházmegye, és erre en bloc mennyi pénzt adott a kormány - írta a portál.

Kapcsolódó

Két fontos részt viszont talált a szerződésekben. Az egyik, hogy a támogatást a 2016. január 1. és 2017. december 31. közötti beruházásokra lehet felhasználni, vagyis akár a kormányrendelet hatálybalépése előtt elkészült projektet is kifizettethetik az állammal.

A másik, hogy az összesen több mint 200 projektötlet részletes költségbecslését ráért beadni február végéig. Ezeket már nem az Emmitől, hanem egy másik költségvetési szervtől, az Emmi alá tartozó, de önállóan működő Emberi Erőforrás Támogatáskezelőtől kell kérni. Márciusban annyit lehetett még megtudni, hogy ez az intézmény hiánypótlásra szólított fel több egyházmegyét, vagyis a költségbecslések akkor még biztosan nem voltak készen.

Romhányi szerint így egyértelművé vált, hogy "először a pénzt odaadták az egyházaknak, és csak azután derült ki, hogy valójában mire mehet az adófizetők 118 milliárd forintja. Bár ez lehet, hogy a mai szabályok szerint jogszerű, de nagyon nehéz elképzelni, hogy az illetékes miniszter a saját pénzét is így osztogatná" - írta a hvg.hu

A költségbecsléseket még mindig nem sikerült megnézni, ugyanis a nagyjából ezer oldal kiadásáért a támogatáskezelő 156 ezer forintot kért volna el.

Soha nem látott költségvetési költekezésbe kezdett az Orbán-kormány. tavaly decemberben. A folyamat csúcsa az a kormányhatározat, amelyben 251-306 milliárd forintot osztottak el - hogy pontosan mennyit, azt maga a kormány sem tudja. Ezzel együtt 2016 utolsó hónapjában bő 1000 milliárd forint elköltésről döntöttek úgy, hogy valójában egy fillér sem jut az egészségügyre vagy épp az állami közoktatásra, miközben ekkora összegből akár jelentősebb reformokat is lehetne finanszírozni - írta korábban lapunk.