Az elmúlt két hétben elszakadtak a hazai euró- és dolláralapú államkötvények hozamai egymástól, és egyelőre nem látszik, mikor szűkülhet vissza a hozamok közötti rés. Míg előbbi a forinttal együtt mozog, utóbbi jelentősen megugrott, holott elvileg a kockázatok azonosak lennének: a magyar gazdaság szempontjából külföldi devizáról van szó, a lejárati idő mindkét esetben 5−10 év volt. A piac jelenleg elég szegmentált és elég lehatárolt, hogy mely eszközöket mely befektetők vásárolják − mondta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Így elképzelhető, hogy valamelyik nagyobb európai biztosítónak volt eladási kényszere és hirtelen jelent meg a piacon egy nagyobb összegű kötvénnyel.
A mostani környezetben több infrastrukturális probléma is nehezíti a dollár- és euróalapú papírok közötti résben rejlő arbitrázs kiaknázását. Egyrészt lényegi likviditási problémák jellemzik a pénz- és tőkepiacokat (különösen problémás az európai piacok dollárszűkéje), ezzel gátolva a piaci mechanizmus kiegyenlítő funkciójának működését. A piaci szereplők elvileg arbitrálhatnának a papírok átváltásával, de ha nincs tőkeáttételre lehetőségük, akkor nem tudnak élni az az extra haszonnal. Másrészt az arbitrázs szerzése sem tökéletesen biztos, kockázati tényező lehet, hogy a rés nem csökken, hanem növekszik majd.
A hazai adósságállományból jövőre csaknem másfél milliárd eurónyi papír jár le, ez a 900 millió euró kamattal 2,3 milliárd euró megújítási igényt jelent. Ehhez jön hozzá az IMF-hitel 2,5 milliárd eurónyi törlesztése, amelynek piaci finanszírozású kiváltása problémás lehet. Ha ezt a kormány a devizatartalék terhére finanszírozná, ahhoz növelni kellene a többletlikviditást és forintalapú állampapírokat kellene kibocsátani 750 milliárd értékben. A lehetőségek azonban itt is korlátozottak.
Még nem biztos, hogy megállapodás jön létre a Valutaalappal − véli Duronelly. Az utóbbi napok törvényhozási menetrendje nem abba az irányba mutat, hogy a kormány minden áron olyan feltételeket szeretne teremteni, amilyenekre ehhez szükség volna. Tovább ronthatja a helyzetet, hogy az Európai Unióval is tárgyalnia kell majd Magyarországnak, velük viszont még felhősebb a viszony. Nem valószínű, hogy az IMF az EU nélkül tárgyalna, főleg hogy a 2008-as közös IMF−Világbank−EU program még nem fejeződött be. Ha lesz megállapodás, az mindenképpen többszereplős lesz, és egyelőre nem látni tisztán, hogy a magyar kormánynak mi erre a stratégiája − már ha van bármilyen stratégia.
Holnap indulnak az informális IMF-tárgyalások - már ötmilliárd euró is nagy segítség lenne
Holnap találkozik Fellegi Tamás fejlesztési miniszter Irina Ivascsenkóval, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) budapesti képviseletének vezetőjével − jelentette be a tárgyaló delegációt várhatóan vezető miniszter. Elmondása szerint informális tárgyalások folynak addig, amíg a Valutaalap és az Európai Bizottság, valamint a magyar kormány mandátumot ad a delegációknak − ez január első napjaiban várható.Londoni elemzők úgy vélik, Magyarország számára már egy ötmilliárd eurós IMF-csomag is komoly finanszírozási segítséget jelentene. A BNP Paribas közgazdászai szerint ekkora "biztonsági háló" fedezné a jövő évi törlesztési kötelezettségeket és javítaná az ország refinanszírozási képességét - idézte az MTI Eco. A Morgan Stanley közgazdászai is elegendőnek tartanának egy 5−10 milliárd eurós elővigyázatossági hitelkeretet, mivel a magyar tartalékok most nagyobbak, mint 2008-ban voltak.