A szakember igyekezett lehűteni a nem konvencionális szénhidrogén-készletek és a geotermikus energia felhasználásához kapcsolódó felfokozott várakozásokat. Új Algyők és Hajdúszoboszlók nem lesznek, azt pedig a hetvenes-nyolcvanas évek óta tudjuk, hogy a makói árokban van gáz, nagyon mélyen, nehezen elérhető helyen - hangsúlyozta.

Hozzátette: a nem konvencionális készletek hasznosításának legnagyobb gátja jelenleg a szabályozás és a kiszámíthatatlanság. Nincs összhangban a szabadpiaci elvekkel, hogy hatósági gázár vonatkozik a magyarországi földgáz 1998 előtt termelésbe állított készleteire, továbbá az is torzítja a piacot, hogy a bányajáradék 98,5 százalékát a szénhidrogén-kitermelés után fizetik, holott rengeteg kő- és kavicsbánya is működik hazánkban.

Kapcsolódó

A Mol által kitermelt nem hagyományos szénhidrogén a cég becslései szerint csak 2015-től jelenhet meg a hazai piacon. A cég a geotermikus energia hasznosítása terén csak a villamosenergia-termelésbe szállna be, a meleg víz fűtésre való hasznosításába nem. Tudni kell viszont, hogy a meglévő, jelentős hőpotenciált csak megfelelő vízhozam mellett lehet hasznosítani, ráadásul Magyarországon eddig még senki nem termelt ilyen módon, így a nagy reményekkel áltatott önkormányzatok csalódhatnak. A nem hagyományos geotermia hasznosítására - amely nagy mélységben, nagy hőmérsékletű területen történik, a felszín alatti vizek veszélyeztetése nélkül - még sehol sincs működő rendszer, pedig az így elérhető hőpotenciál 300 megawatt volna.