Egy növekedési terv és annak sikeres végrehajtása nélkül recesszióba kerülhet a magyar gazdaság, így kulcskérdés, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter sikerrel járjon ez ügyben - mondta Orbán Viktor kormányfő péntek reggel az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A Magyar Növekedési Tervről a miniszter csütörtökön tárgyalt Simor András jegybankelnökkel. A miniszterelnök arról beszélt, hogy a növekedés beindításához az MNB nélkül nem lehet előteremteni a forrásokat. A nemzeti bankban "heverő" tartalékoknak a gazdaság élénkítésére történő bevonásáról meg kell állapodnia a kormánynak és a jegybanknak.

Az MNB-tartalékok nem növelnék számottevően a GDP-t

Kapcsolódó

Az interjút követően a jegybank cáfolta, hogy a beszélgetésen szóba került volna az MNB-tartalékok gazdaságélénkítő felhasználása. Ettől még a kérdés marad, van-e erre elvileg lehetőség, illetve van-e ennek realitása a mostani időszakban. Az, hogy az MNB vállalati kötvényt vásárolhatna, azt már tavaly felvetette Matolcsy, ennek pedig a legkézenfekvőbb módja egy közvetett út lehetne az Magyar Fejlesztési Bankon keresztül: a jegybank MFB-kötvényt vásárol, utóbbi pedig ezt átcsatornázná a vállalatoknak.

Jelenleg a magyar gazdaság egyik legégetőbb kérdése, hogy hogyan lehet egyensúly tartása mellett többletnövekedést elérni. Ez ma mindenkinek a célja, a kormányt, a jegybankot és a nemzetközi intézményeket is beleértve. Ugyanakkor a fenti stratégia mellett és ellen is felhozhatók érvek - mondta Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő portfóliómenedzsere. Egyrészt látni kell, hogy ez a technika eléggé bevett nemzetközi szinten, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok aktívan élt a lehetőséggel az elmúlt évek válságkezelése során. A gond ott van, hogy az MNB mérlegét csak végszükség esetén érdemes gyengíteni, valamint a hitelességi oldalról is kérdéses, hogy a hazai gazdaság a jelenlegi sérülékenysége és a feltörekvő piaci státusza mellett megengedheti-e magának azt a megközelítést, amit a globális tartalékdeviza szereppel rendelkező amerikai dollár hazájában követnek.

Ha bármit is sikerül ezen a fronton elérni, biztos, hogy nehéz tárgyalások előzik majd meg - tette hozzá Árokszállási Zoltán, az Erste Bank közgazdásza. A keddi kamatemelés - amely nem kizárt, hogy egy kamatemelési ciklus kezdete volt - egy monetáris szigorítási időszak elindításának is tekinthető, amellyel a fenti monetáris könnyítéssel egyenértékű intézkedés szembe menne. Inflációs fronton amit nyerhet a jegybank az egyik oldalról, elvesztheti a másikon - amennyiben nem sterilizálja a kötvényvásárlással kibocsátott pénztömeget. A fenti gyakorlat azonban nem lenne csodaszer, a hatása csak korlátozottan hathat a növekedési ütemre, nem jár majd a GDP több százalékpontos növekedésével.

Az IMF-nek is figyelnie kell a magyar növekedésre

Az IMF-hitelnek ugyanakkor valamilyen módon része kellene hogy legyen egy az egyensúlyt nem rontó, magasabb növekedési ütem. Csütörtökön Simor is megjegyezte, hogy az adósság fenntartható ütemű csökkentéséhez nem elegendő a költségvetési deficitet csökkenteni, a reálárfolyam és a növekedés szintén jelentősen befolyásolja az adósságpályát. A Valutaalappal történő megállapodásnak az áthidaló hitelen túl a fenntartható növekedésre is koncentrálnia kell, mindez pedig az üzleti környezet, kiszámíthatóság, munkaerő-piaci kérdéseket is érinti - véli Orbán Gábor. Bár az ágazati politikák a nemzetközi gyakorlatban leértékelődtek az elmúlt évtizedekben, a növekedés beindításához ezeket sem lehet teljesen kizárni.

A fenti IMF-megállapodás formáját a Financial Times pénteki cikke tényként kezeli: az csak a legszigorúbb feltételekből álló készenléti hitelmegállapodás (stand-by agreement, sba) lehet, ez azonban nem nagy meglepetés. Az ennél kedvezőbb feltételekkel rendelkező elővigyázatossági hitelkeret (precautionary credit line, pcl) felvételét ugyanis olyan gazdasági kritériumokhoz kötik, amelyeknek Magyarország legfeljebb csak nagy jóindulattal felelhetne meg.

A kormányzati kommunikáció is folyamatosan alakul át a kérdésben. Kezdetben még nem beszéltek konkrétumokról (bár aznap este már Martonyi János külügyminiszter megnevezte célként a pcl-t), ez azonban felvetette az elemzőkben a kérdést, hogy lehet, hogy csak blöffről van szó. Pár nap múlva már Matolcsya is a pcl-ről beszélt, ugyanakkor múlt pénteken a pcl mellett az sba lehetőségét sem zárta ki.

Az sba-lehívásának a lehetősége azért is valószínűbb, mivel a finanszírozási nehézségeken túl a hitelességi deficit ugyanakkora problémát jelent Magyarországon, és csak egy erőteljesebb monitoring nyugtatná meg a piacot - mondta Orbán Gábor.

A kormánynak gesztusokat kell tennie

Az sba-n belül ugyanakkor két további lehetőség létezik - részletezte Árokszállási. A standard sba-n túl lehet egy "előzetes" (preliminary) megállapodást kötni. Ebben az esetben a kormány előre bejelenti, hogy nem kíván élni a lehívás lehetőségével és ezt az IMF számára is hihető módon alátámasztja.

A felülvizsgálat és a feltételrendszer itt sem lenne jóval enyhébb, azonban a tárgyalási lehetőségeken vélhetőleg javítana valamit: ha nem is lenne markáns, de érezhető lenne a különbség. A gazdaságpolitikai önállóság azonban így is csorbát szenved.

Ahhoz, hogy az IMF tényleg biztosítottnak lássa a hazai finanszírozást, a kormánynak is gesztusokat kell tennie, és korábban meghozott intézkedéseket (például különadók) kell esetleg beáldoznia. A piaci helyzet esetleges javulása azonban sokat segítene a hazai tárgyalási pozíción.

Két hét a spekulációs támadásig?

Matolcsy már jó ideje a spekulánsokat teszi felelősség a forintárfolyam, az állampapírhozamok, valamint a kockázati felár alakulása miatt, a kormányfő pedig a pénteki interjúban az elmúlt hetekhez hasonló újabb spekulációs támadást jósolt december közepére. Ugyanakkor nem valószínű, hogy a spekulációs aktivitás a korábbi időszakokra jellemző szinthez képest kiugró lett volna a magyar piacon, koordinált formáról pedig pláne nem lehet beszélni - mondta Orbán Gábor.

Az elmúlt hetekben általános, a Lehman Brothers bedőlése óta nem tapasztalt likviditásszűke-hullám jellemezte a nemzetközi, ezen belül is elsősorban az európai bankközi piacot. Ez Magyarországot jobban érintette, mint a többi országot, de más országok is megérezték ezt (például a hagyományosan defenzívnek tekintett cseh vagy szlovák állampapír-hozamoknál is meglátszott az eredménye). A magyar viszonyokból tehát nem lehet megjósolni, hogy lesz-e eladói nyomás decemberben, ez jobban függ a globális feltételektől. Ha a Standard & Poor's szemben a mostani döntésével mégsem várna Magyarország hitelbesorolásának leminősítésével, elképzelhető, hogy a hazai pénzpiaci eszközök ismét nyomás alá kerülnének, azonban ha ezzel párhuzamosan a nemzetközi piacokon történne érdemi változás, akkor a hazai hírekre nem helyeznének lényegi hangsúlyt a befektetők - már csak azért sem, hiszen a bóvlikategóriába már a Moody's két hete besorolta a magyar adósságot, így a lényegi lépés már megtörtént.

Kérdés, hogy mi az, ami december közepére várható - teszi fel Árokszállási a kérdést. Bármi is legyen az, a kormányfőnek nem ez az első forintgyengülésre vonatkozó előrejelzése és ez nem hat pozitívan a hazai deviza árfolyamára.