Az utóbbi hónapok kedvező fejleményének nevezte, hogy a magyar lakosság "eddig soha nem látott mértékben" növelte az állampapír-vásárlásait, segítve ezzel az államháztartás belföldi finanszírozását. Hozzátette: a lakosság óvatos magatartása azt eredményezi, hogy a fogyasztás csak mérsékelten, fokozatosan bővül majd.

Kiemelte: az MNB a rendelkezésre álló eszközeivel segíti a hazai gazdaság bővülését, a növekedési program első ütemének rövidtávú céljai teljesültek, a programban felvett hitelek egy része már növelte a beruházásokat az országban. A második szakasz hozzájárulhat a beruházási ráta további bővüléséhez - fűzte hozzá.

Gerhardt Ferenc kitért arra: a pénzügyi-gazdasági válság megmutatta, hogy a jegybankok részéről alapvető és fontos az árstabilitásra törekvés, mint alapvető cél, de hasonlóan kiemelt jelentőségű a pénzügyi stabilitás fenntartása is.

Ezt a célt kiemelten kezeli a magyar jegybank is, ezt szolgálta az elfogadott új jegybanktörvény is, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének MNB-be történő integrálása, a Pénzügyi Stabilitási Tanács létrehozása is. A válság ugyanis rávilágított arra, hogy a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitása nagyban befolyásolja a reálgazdaság teljesítményét - elemezte a folyamatokat.

Az MNB alelnöke elmondta: a vállalkozások részéről nagy érdeklődés mutatkozott a jegybank növekedési hitelprogramja (nhp) iránt, így az első szakaszban rendelkezésre álló 750 milliárd forintos keretösszeg 93,5 százalékára kötöttek hitelszerződést a bankok, ez mintegy 10 ezer szerződést és közel 701 milliárd forintot jelentett. Kiemelte: az MNB azt tapasztalta, hogy a program során a takarékszövetkezetek, valamint a kis- és középbankok növelték részesedésüket a hitelnyújtásból, egyúttal hosszabbodott a hitelek futamideje, összességében emellett erősödött a bankok közötti verseny.

Elmondta: az nhp során felvett hitelek nagy része nem hitelkiváltás volt, hanem új projektekre felvett kölcsönökre szerződtek a vállalkozások, az első pillérben a várakozásokon felüli, mintegy 60 százalék az új hitelek aránya.

Az alelnök rámutatott: az új hiteleken belül a beruházási hitelek részesedése kiemelkedő, ami azért is fontos, mert ez segítheti a magyar gazdaság növekedését, ezért az nhp második szakaszában az MNB tovább szeretné ösztönözni a beruházási hiteleket.

Hangsúlyozta továbbá, hogy az első pillérben 472 milliárd forint összegű hitelszerződést kötöttek, a második pillérben a devizahitelek forinthitelre történő váltása során 229 milliárd forint értékben írtak alá hitelszerződést.