Nem pillanatfelvételek alapján dönt az MNB

, hanem a hosszútávú horgonyzás a cél, a várakozásokkal kell foglalkozni – mondta a jegybank augusztusi kamatdöntését követő háttérbeszélgetésen Virág Barnabás, a jegybank monetáris politikáért felelős alelnöke.

Az MNB monetáris tanácsa 100 ponttal 11,75 százalékra emelte az alapkamatot, ezzel az egynapos betéti kamat 11,25 százalékra, míg az egynapos fedezett hitel és az egyhetes fedezett hitel kamatszintje 14,25 százalékra módosult

A monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak – áll a kamatdöntést kísérő közleményben

Fő a határozottság

Virág Barnabás elmondása szerint továbbra sem látja az inflációs kockázatok mérséklődését a monetáris tanács.

Nagyon összetett, nagyon képlékeny időszakban vagyunk

Ezzel egyben eldőlt, hogy folytatódik a szigorítás és szűkül a likviditás, amivel a jegybank az inflációt, illetve a másodkörös hatásokat, a várakozásokat igyekszik kiiktatni.

A testület három intézkedés bevezetéséről döntött, amelyek ősztől kezdődően a bankközi likviditás szűkítésével tudjon mérséklődni a drágulás. A jegybank megemeli a bankrendszer számára meghatározott kötelező tartalékráta mértékét. Ezenkívül rendszeres meghirdetés mellett jegybanki diszkontkötvény-aukciókat tart, valamint hosszú futamidejű betéti eszközt vezet be a bankrendszeri likviditás jelenleginél hosszabb futamidőkön történő sterilizálása érdekében.

Mindezzel közel 1000 milliárd pénzt kötne le a jegybank.

Reakciók:

Az árfolyam visszatért a 410,20 közelében húzódó fontos szint alá, a negatív korrekció ma begyorsult az MNB bejelentéseit követően. Fontos támasz található a 399,60-401,60-as tartományban, ahol egy korábbi csúcs, egy emelkedő trendvonal, illetve a 30 és az 50 napos mozgóátlag is található. Ez a zóna hamarosan tesztelésre kerülhet, de várhatóan az első alkalommal nem tudja letörni. A támasz-zóna alatt 393,20 közelében található a következő fontosabb szint – Varga Zoltán, senior elemző, Equilor

A mai 100 bázispontos emeléssel az MNB „hozta kötelezőt”, azaz amit a piac és az elemzők előzetesen vártak. Ennél kevesebbet nem lett volna szerencsés emelni a 400 feletti euróárfolyam és a továbbra is emelkedő pályán mozgó infláció miatt, ennél nagyobb emelés pedig talán túlzó és elhamarkodott lett volna, amikor a piac sem várt ennél többet. A jegybanknak szárazon kell tartania a puskaport az elkövetkező időszakra, amikor a hazai infláció akár 20 százalékra is felszaladhat, és a megugró európai energiaárak miatt a folyó fizetési mérleg és a költségvetés hiánya egyre nagyobbra nő - Kiss Péter, befektetési igazgató, Amundi

A határidős kamatlábak továbbra is masszív kamatemelési ütemet árazva egy hónap múlva 13,40, három hónap múlva 14,50, hat hónap múlva 14,80, míg egy év múlva 14 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre, majd ezt követően látványosan csökkenésnek indulhat a hazai kamatszint 11,50 százalékig. Az ukrajnai konfliktus, az Oroszország elleni szankciók, és az igen alacsony mértékű Európába irányuló orosz gázszállítások hatására érdemben folytatódott az európai energiaárak emelkedése, így a rövidtávú inflációs nyomás enyhülése továbbra is valószínűtlen, sőt, a rezsicsökkentés átlagfogyasztás feletti kivezetése, a jelenlegi szintek mellett várhatóan tovább emelkedő energiaárak, egyes termékpályákon a folytatódó átárazások, és a vállalati költségek meredek elszállása miatt az infláció szignifikáns emelkedése várható – Suppan Gergely, vezető elemző,Magyar Bankholding

Egyelőre nagyon bizonytalanok a kilátások, ezért több verzió is elképzelhető a kamatpálya alakulására. Ha nem lesz újabb sokkhatás a nemzetközi és a magyar gazdaságban, például az energiaárak egy újabb drasztikus emelkedés, akkor az év végén tetőzhet az alapkamat 14 százalék körüli szinten. Majd 2023 első félévének végén jöhet az első lazítás, azaz kamatcsökkentés - Németh Dávid, vezető makrogazdasági elemző, K&H Bank