Nagy gazdasági károkat okoz az időhúzás

A befektetők tartós megnyugtatása nélkül nem várható Magyarország kockázati megítélésének javulása - állapította meg a a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb előrejelzése. A kutatók szerint a sikeres állampapír-kibocsátások elfedik, hogy ezzel nagyon drága - hosszabb távon csak magas elsődleges többlet, azaz jelentős további restrikció mellett finanszírozható - forrásokhoz jut az ország, valamint ennek következtében az államadósság szintje továbbra is növekvő. Az IMF-fel történő megállapodás esetén a jelenleginél jóval alacsonyabb kamatszint is elérhető lenne. Az időhúzás gazdaságilag igen nagy károkat okoz (az EU becslése szerint már 2013-ra a GDP 0,5 százalékával emeli a kamatkiadásokat).

Csak a kommunikációban vagyunk jók

A magyar gazdaság teljesítménye a régión belül már évek óta a leggyengébb és saját lehetőségeitől is elmarad. Ehhez most egy bizalmi (politikai, gazdasági, üzleti) válság párosul. Az államháztartás valós helyzete és finanszírozhatósága tavaly rossz és romló volt. A piacgazdaság intézményrendszere is károsodott, az adóterhelés emelkedik. A tőkekivonás folyamatos, az ország befektetői megítélése negatív, a beruházások esnek, a kisvállalkozások szenvednek. Egyedül a külső egyensúly kedvező. A gazdaságpolitika egyetlen fő célja sem teljesül, ennek ellenére a sikeresség és a folyamatosság látszatának fenntartására törekszik.

Csak a kiéleződő válsághelyzetekben és főleg kommunikációs szinten hajtott végre pozitív hatású korrekciót, igazából egyedül a költségvetési egyensúlytalanság mérséklésénél tett 2012-től ható, komolyabb (de mértékében a szükségestől elmaradó hatású) kiigazító lépéseket, miközben mind kevésbé ura számos folyamatnak. További költségvetési lépésekkel együtt ez esetleg elég lehet a finanszírozhatóság fenntartásához, de semmiféle növekedési - foglalkoztatási, beruházási és fogyasztási - perspektívát nem tud nyújtani. A jogbiztonság és az előreláthatóság hiánya gúzsba köti a gazdaságot. A kormányzat nemzetközi szintre emelt kettős beszéde miatt egyre éleződik a feszültség az EU-val és a tagállamok többségével - vélik a GKI elemzői

Ez a megszorítás éve

A 2012-es költségvetés pénzügypolitikai fordulatot jelent, erős restrikció valósul meg, a strukturális hiány a GDP 2 százaléka körüli mértékben csökken. Az egyenlegjavító lépéseknek azonban csak kevesebb, mint egyharmada származik reformjellegű intézkedésekből. A restrikció fő eszköze az adóemelés, de a kiadások általános visszafogásának is fontos szerepe van. Számos bevétel túl-, számos kiadás viszont alulbecsült. A költségvetési törvényhez képest mintegy 500 milliárd forintos elcsúszás prognosztizálható, amiből 200 milliárd forintot fedezhet az Országvédelmi alap, illetve néhány tétel tervezettnél kedvezőbb alakulása. Így az eredeti és az EU által a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében is elvárt egyensúlyi cél (2,5 százalékos deficit) tartása mintegy 300 milliárd forintos intézkedést követelne.

Kisebb szigor is elég lehet

Ha a kormány az általa - és az EU előrejelzés szerint is - vártnál kedvezőtlenebb gazdasági növekedésre tekintettel megelégszik a 2,9 százalékos hiánnyal (és ezt a nemzetközi intézmények tolerálják), akkor is mintegy 200 milliárd forint körüli, a GDP 0,7 százalékát kitevő intézkedés válik indokolttá. A GKI előrejelzése szerint ilyen végkifejlet várható. Ez önmagában nem lenne elegendő az államadóssági ráta mérsékléséhez, azonban a forint erősödése, továbbá a megmaradt nyugdíjpénztári vagyon esetleges értékesítése és adósságcsökkentő felhasználása révén az adósságmutató a tavalyi 80,4-ról a GDP 75 százaléka közelébe kerülhet.