Az infláció, az ezt tetéző szankciók olyan helyzetet állítottak elő, hogy a világ fejlett államai mesterséges recesszióba tolják magukat, és ettől a magyar gazdaság sem tudja teljesen függetleníteni magát – mondta a Matthias Corvinus Collegium hallgatóinak tartott előadásban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

A recessziótól, és nem az inflációtól kell félni

- mondta a rövidtávú kilátásokról.

Mivel már eleve volt egy inflációs tényező, amit most tetéz a háború az energetikai és gabonaárakon keresztül, és a szankciók is huzamosabb ideig gondot okoznak, Nagy teljesen biztos abban, hogy 2023-ra recesszióba kerül a fejlett világ gazdasága.

Ez részben mesterséges folyamat, a Federal Reserve már a munkanélküliség növelését is elképzelhető célnak tartja, hogy ezzel fogja vissza az USA-ban is évtizedes rekordokra nőtt inflációt.

Visszatér a munkanélküliség

Ebből a gondolkodásból adódóan már látszanak a politikai kockázatok is, lévén Magyarország elutasítja az infláció kezelésnek azt a módját, hogy a kereslet megnyirbálásával fogja vissza a kötést, az importált inflációval szemben viszont kevés mozgástere van.

Recesszió és recesszió között is van különbség

- mondta Nagy.

A Fed recesszióba tolja a kamatemelésekkel szándékosan a gazdaságot, de abból a szempontból jobb helyzetben van, hogy egy túlpénzelt, túlfűtött gazdaságot kell visszafogni.

Az EU nagyon más helyzetben van, itt a háború és a szankciók állandó sokkokat okoznak. Az Európai Központi Bank közben érdekes politikát követ, hűteni igyekszik az inflációs  várakozásokat, miközben nem, vagy alig emel kamatot, próbálva egyensúlyozni az eurozónán belüli gazdasági eltérések között.

A piacok sokkal erősebbek mint a jegybankok, ha nem lépik meg az elvárható szigorítást ki fogják kényszeríteni

- mondta a politikus.

A válság jönni fog

Az lenne a legolcsóbb megfejtés, „tök jó lenne” ha holnap véget érne a háború. A drága módja a a válságkezelésnek épp a mesterséges recesszió, és „sajnos ebbe az irányba haladunk”.

A legfontosabb a munkahelyek megőrzése, ez lesz a legfontosabb feladat a következő egy másfél évben

- tette hozzá Nagy.

Mi még nem tartunk ott, hogy növekedjen a munkanélküliség, de ez is el fog jönni.

Maradnak az árstopok

Emiatt a magyar kormány fenntartja az árstopokat őszig, amit a miniszter ismét egy szükségszerű rossznak minősített, viszont akkora társadalmi kára lenne az árak elengedésének, hogy érdemes a hatósági szabályozást fenntartani.

A kabinet továbbra is, a válságos idők ellenére fenn akarja tartani a felzárkózási pályát, amelyen az uniós átlagot 2-3 százalékkal meghaladó gazdasági növekedést lehet elérni, javarészt a beáramló működőtőke-beruházásokkal, és nem utolsósorban a járó uniós forrássokkal, amelyekről Nagy szerint legkésőbb az év végére megállapodás születik. 

A felzárkózás relatív szám, Ausztriával szemben negatív növekedés mellett is fel tudunk zárkózni. Japán például azért nem nő, mert már akkora fejlettségi fokon van, ehhez képest a magyar növekedési és felzárkózási célok sokkal könnyebben megvalósíthatók. Mi most az uniós életszínvonal 76 százalékát tudjuk, 2030-ra lenne cél a 100 százalék – mondta a miniszter.