Ma tartja szeptemberi kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, illetve ma közlik az inflációs jelentés fő számait.

Elemzők szerint aligha várható, hogy a testület változtatna az alapkamat most érvényes 1,35 százalékos szintjén - sőt, a többség még a jövő évre sem várja, hogy beinduljon a szigorítás.

Fontos változás, hogy az MNB-nél szerdától az alapkamat a kéthetes betét a helyébe lépő háromhónapos fix kamatozású betét kamatszintjét határozza meg. A lépés a jegybank önfinanszírozási programjának soron következő eleme, amellyel a kereskedelmi bankokat a hosszúlejáratú állampapírok felé igyekszik terelni. A szeptember végén lejáró kéthetes betétállomány meghaladja a 4512 milliárd forintot. A kéthetes betétet az MNB nem vezeti ki teljesen, de korlátozza az ebben elhelyezhető likviditást és december végéig fokozatosan nagyjából 1000 milliárd forintra csökkenti.

Matolcsy György a júliusi kamatdöntő ülés után jelentette be a kamatcsökkentési ciklus végét, és azt, hogy a következő években hosszan tartó, laza monetáris politikára rendezkedik be a jegybank. Azóta inkább a következő kamatemelés időzítését találgatta a piac. Ebben a hónapban - a Fed és az ECB kamatdöntése után - azonban felbukkantak olyan feltételezések, amelyek szerint lehetséges olyan forgatókönyv is, amikor további lazítás mellett dönt a monetáris tanács. A mostani döntésnél a kommunikáció elmozdulását figyelik, vajon történik-e utalás a későbbi kamatcsökkentés lehetőségére. Erre az inflációs jelentés ma megjelenő fő számaiból - ezen belül is a pénzromlási ütemre vonatkozó, vélhetően lefelé módosítandó prognózisból -, illetve a részletes dokumentum fő számaiból is lehet majd következtetni.

A Morgan Stanley elemzői szerint az MNB új negyedéves becslése az eddigi prognózisban szereplőnél alacsonyabb inflációt és lassabb gazdasági növekedést vetít majd előre, és ez feltételezhetően megteremti a lehetőségét annak, hogy a monetáris tanács enyhe hangvételű közleményt adjon ki a keddi kamatdöntő ülés után.

A JP Morgan elemzői is azt jósolták hétfői prognózisukban, hogy az MNB valószínűleg 2015-re és 2016-ra is lefelé módosítja növekedési és az inflációs előrejelzését, jóllehet csak csekély mértékben. Azzal számolnak, hogy az MNB a 2016-os átlagos inflációra szóló prognózisát néhány tizeddel, 2,4 százalékról 2,2 százalékra csökkenti a jövő évre várható alacsonyabb olajárak, a valamivel gyengébb növekedési kilátások, valamint a külső kereslet - főleg a kínai gazdaság lendületvesztéséből eredő - gyengülése miatt. A cég azt is valószínűsíti, hogy az MNB 3,3 százalékról 3 százalék környékére rontja idei évre szóló GDP-növekedési becslését.