A magyar EU-tagság a nemzeti érdek érvényesítésének lehetőségére való ráébredés története - mondta a miniszterelnök-helyettes csütörtökön Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a magyar uniós tagság tíz évéről rendezett konferencián. A május 25-ei európai parlamenti (EP-) választás kampányában elhangzó szlogenek szerinte két végpont köré csoportosíthatók: az egyik, hogy legyen Európai Egyesült Államok, a nemzeti érdek oldódjon föl egy nemzetek fölötti, európai érdekben, a másik, hogy lépjünk ki az a Európai Unióból, mert a nemzeti érdeket csak az EU-n kívül lehet képviselni. Mindkét jelszó ugyanabból a tévedésből fakad, hogy az Európai Unió ellentétes a nemzeti érdekkel - mondta.

A közösségi érdek a nemzeti érdekek közös halmaza, közösségi érdek elképzelhetetlen a nemzeti érdek érvényesülése nélkül - fejtette ki álláspontját a miniszterelnök-helyettes. Hozzátéve: az európai uniós tagság a rendszerváltozástól 2004-ig cél volt, a csatlakozás óta viszont eszköz, a nemzeti érdekérvényesítés eszköze.

A miniszterelnök-helyettes kitért arra, hogy az elmúlt négy évben Magyarország sok vitát folytatott az Európai Unióval. Ezek sokszor a fogalmak különböző értelmezéséből adódtak - mondta. A Magyarországon elvégzett nagy mértékű átalakítás speciálissá tette a magyar esetet, de nem tette egyedivé - fogalmazott, megjegyezve, hogy sok tagállamnak van vitája az Európai Unióval.

Sok szempontból érthető, hogy az EU-ban gyanakvással fogadták a mélyreható magyarországi átalakítást, de a közösség meglévő eszközei, a kötelezettségszegési eljárás és végső esetben a 7. cikk alkalmazása elegendő az együttműködésbeli problémák megoldására, nincs szükség új eljárásra - hangsúlyozta. Az alapvető jogoknak és értékeknek a tagállami betartását ellenőrző, tervezett jogállamiság-mechanizmus politikai alapra helyezné az eddig szigorúan jogi alapú megközelítést - mondta.

A tanácskozást megnyitó beszédében Patyi András, az egyetem rektora annak a véleményének adott hangot, hogy Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz több kérdést vetett föl, mint ahányat megválaszolt.

"Azok közé tartozom, akik úgy gondolják, hogy több kérdőjelet rajzolt fel a csatlakozás tíz éve, mint ahány pontot tett ügyek vagy problémák végére" - mondta Patyi András A 10 év az Európai Unióban - tanulságok és új kihívások című nemzetközi konferencián.

Hosszú volt az a tíz év, amely eltelt Magyarország európai uniós társult tagsága és a tényleges belépés között, túl nagy volt a várakozás, túl nagyok voltak az elvárások - jelentette ki.

Patyi András föltette a kérdést, képes-e az Európai Unió végrehajtani olyan, hagyományokon alapuló megújulást, mint amilyen Magyarországon végbement az elmúlt négy évben az államszervezetben. "Képes-e az EU folyamatosan közvetíteni a tagállamok felé azokat az értékeket, amelyek a létrehozásának értelmét adták" vagy délibábokat kerget? - tette föl a kérdést.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet konferenciáján felszólal mások mellett Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselő is, és bemutatják a Magyarország az EU-ban 2004-2014 című kiadványt, amelyet Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyi államtitkára is méltat majd.