A miniszterelnök-helyettes szavai szerint a kormány célja ezzel összefüggésben az is, hogy "viszonylag gyorsan elkezdhesse a hivatalos tárgyalásokat és lehetőleg gyorsan le is zárja azokat". Az igazságügyi tárca vezetője lényeges elemként azt is megjegyezte, hogy a vitás ügyekben "nyilvánvalóan csak a legvégső esetben" fordulna a kormány az Európai Bírósághoz, noha a közelmúltban még más hangsúllyal jelezte ennek lehetőségét, míg Varga MIhály egyértelműen jelezte a bírósághoz fordulás kimenetelét.

Az EU bíróságához való fordulás kapcsán Navracsics megjegyezte: "ez azt jelentené, hogy nem lennének képesek (kompromisszumos - a szerk.) megoldást találni, de én nagyon örülnék annak, ha találnánk". A miniszterelnök-helyettes jelzése szerint a bírálatok egyik témájában, a jegybanktörvény ügyében már sok engedményt tett a kormány a nemzetközi szervezeteknek, a megmaradt vitás kérdéseket pedig (a harmadik jegybanki alelnöki pozíciót, illetve a monetáris tanács kibővítését) nem nevezte olyan kardinális kérdéseknek, amelyekből ne lehetne engedni.

"Az Európai Központi Bank a jelek szerint több szóbeli elkötelezettséget vár el a kormánytól abban, hogy utóbbi tiszteletben tartja a jegybank függetlenségét." ... "Ez nem kérdés a 21. században. Arra számítok, hogy ilyen szimbolikus engedményeket kell tennünk ezeken a területeken" - tette hozzá Navracsics.

Arra a kérdésre, hogy a kormány módosítaná-e a kormány a bírált törvényeket, ha ahhoz ragaszkodna az Európai Unió, az igazságügyi miniszter úgy reagált: "Szó nélkül. Éjjel-nappal egyeztettünk. És ha megnézzük a kormány és az Európai Bizottság eddigi tárgyalásainak folyamatát, azt láthatjuk, hogy a kormány már eddig is jelentős engedményeket tett".