Világviszonylatban nagyjából 1,3 milliárd tonna élelmiszer-hulladék keletkezik évente, azaz a megtermelt élelmiszerek mintegy egyharmada kárba vész. Hazánkban ez nagyjából 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladékot jelent, amelynek nagyobbik része a háztartásokban termelődik.

A pazarlás mértékét kizárólag becsülni lehet, azonban reálisabb képet kaphatunk, ha e becslés háztartási mérésen alapszik. Ilyen mérés a közép-kelet-európai régióban elsőként Magyarországon készült 2016-ban, amelyet a Nébih Maradék nélkül programja végzett el az EU által ajánlott módszertan szerint. Így kiderült, hogy a magyarok fejenként 68 kilogramm élelmiszer-hulladékot termelnek évente - ennek csaknem a fele egy kis odafigyeléssel megelőzhető lenne, vagyis pazarlás. Legnagyobb arányban készételeket pazarolunk, ezt követik a pékáruk, majd a zöldségek és gyümölcsök.

Kapcsolódó

A 2016-os adatok frissítése érdekében a Nébih idén novemberben megismétli a felmérést, amelyhez önkéntesek jelentkezését várja.

A felmérés mintegy 100 háztartás bevonásával zajlik, az adatokat anonimizált formában dolgozza fel a hivatal. A résztvevőknek egy héten keresztül kell úgynevezett hulladéknaplót vezetniük arról, hogy pontosan mennyi és milyen típusú élelmiszer kerül a szemetesbe a háztartásukban. A szükséges mérőeszközöket (konyhai mérleg, mérőedény) a hivatal biztosítja, emellett bármilyen kérdés esetén a szakmai koordinátorok folyamatosan a résztvevők rendelkezésére állnak.

Az érdeklődők jelentkezési szándékukat itt jelezhetik.