Az államháztartáson belül a központi költségvetés 17,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 41,2 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 33,4 milliárd forintos szufficitet mutattak januárban. A decemberi bérek - és az azt tartalmazó bónuszok - után januárban fizetik be a cégek a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékokat. Részben ez a magyarázata a kedvező januári adatnak.

Egy évvel korábban 53,8 milliárd forintos deficit jellemezte az államháztartás központi alrendszerét. A két év január havi egyenlegének eltérő alakulásában főként az idei magasabb adóbevételek (általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó és járulékbevételek) játszottak szerepet. A magasabb áfabevételeket magyarázzák a decemberi karácsonyi forgalom, illetve az adófizetési morál javítása érdekében hozott kormányzati intézkedések (például ekáer, online pénztárgépek).

Nem lett volna ilyen szép a január, ha a kormány nem fogja vissza az uniós kiadásokat. Mivel a 2007-13-as költségvetési ciklus épp decemberben futott ki, újak pedig nem indultak, így az uniós kiadások nem rontották az egyenleget. Az államháztartás utoljára 2012-ben volt szufficites, akkor 107,3 milliárd forint volt többlet. Az elmúlt három évben kisebb hiány keletkezett az első hónapban, tavaly például 53,8 milliárd forint volt a deficit.

A 2016-os költségvetés 2 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számol az államadósság további csökkenése mellett. A kormány várakozását erősíti meg az Európai Bizottság friss jelentése is, miszerint idén elérhető a tervezett hiánycél, a későbbiekben azonban még tovább csökkenhet. Ezzel párhuzamosan az államadósság 2016-ban 74,3 százalékra, 2017-ben pedig 72,4 százalékra mérséklődhet a GDP arányában Brüsszel előrejelzése szerint. "Mindez ismételten azt bizonyítja, hogy a magyar reformok működnek, ennek eredményeit pedig egyre szélesebb körben ismerik el" - olvasható az NGM közleményében.