Az adatok azt jelzik, hogy a fejlődéshez nem elég csak a támogatás. Rövid összefoglalójában az elnök kifejtette: a tejelőmarha állománya szinte változatlan, némi növekedést a húsmarha esetében lehet látni. A MÁSZ elnöke rámutatott, hogy a sertéságazat van a legrosszabb helyzetben, ahol továbbra is egyértelműen csökken a létszám, "ma 2,8-2,9 millió sertés van Magyarországon".

Fekete Balázs beszámolt arról is, hogy például a tejtermelésben nő a fajlagos hozam - a holsteiné európai szintű -, de az összmennyiséget tekintve a 20 évvel ezelőtti jelentősen bővebb volt.

Az elnök szólt a tenyésztési munkák racionalizálásnak fontosságáról is, mert - mint mondta - egy ilyen kis országban nem lehet minden világfajtát tenyészteni. A tenyésztésben Európával kell versenyezni, a dánokkal, a hollandokkal, a németekkel. "A fele akkora Dánia háromszor akkora sertésállománnyal rendelkezik, mint Magyarország", s hatékony nemesítés, ileltve a legmagasabb szintű tudományos munka jellemzi őket.

Beszédében az elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány szándéka ellenére a kistermelői tartási kedv csökken, elsősorban a tejtermelő szektorban, másrészt a sertéságazatban, "s a kistermelés lassan megszűnik".

A szövetség vezetője kiért a növénytermesztés és az állattenyésztés hosszú évek óta romló arányára. Mint fogalmazott, a mérőszám - ami jelzés értékű - szerint a növénytermesztés és az állattenyésztés aránya 67-33, s ez a termelési értékű kétharmad-egyharmad arány egy 10-15 éve indult folyamat eredménye.

Fekete Balázs a MÁSZ közelebbi és távolabbi feladatait felsorolva egyebek mellett az érdekképviselet fontosságára és az elmúlt 20-30 év tenyésztésszervezésének közös átgondolására hívta fel a figyelmet.