Az idei évre várt stagnálás néhány tizedszázalékos növekedést és csökkenést is jelenthet, többek között az időjárástól és ezzel összefüggésben a mezőgazdaság teljesítményétől függően - írta a gazdaságkutató blogbejegyzésében.

A Központi Statisztikai Hivatal szerdai közlése szerint a bruttó hazai termék (GDP) az első negyedévben 0,7 százalékkal nőtt a múlt év negyedik negyedévéhez képest a szezonálisan- és naptárhatásoktól tisztított adatok szerint, az előző év hasonló időszakához képest 0,9 százalékkal, a naptárhatással kiigazított adat szerint 0,3 százalékkal csökkent. A negyedéves összevetésben mért növekedéssel véget ért a korábban három negyedéven át tartó technikai recesszió.

A gazdaságkutató szerint azonban a gyenge tavalyi negyedik negyedév után várható volt a javulás, annak reméltnél nagyobb mértéke pedig az első adatközlés alapján még bizonytalan. A GKI szerint sem az exportban, sem a fogyasztásnál és különösen a beruházásoknál nem láthatók a kibontakozás jelei. Az utóbbi hónapokban minden nemzetközi előrejelző intézmény és kutatóintézet rontotta az eurózónára vonatkozó prognózisát, és az első negyedévben az eurózóna és az EU egésze is recesszióban maradt. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva a német GDP is csökkent. Magyarország exportpiacainak helyzete tehát egyelőre nem kedvező - jegyzi meg a GKI.

A kutatóintézet szerint a magyar gazdasági szereplők meghatározó élménye a bizonytalanság. A lakossági fogyasztás érzékelhető emelkedése a változatlanul sokakat nyomasztó hitelterhek, a munkanélküliségtől való félelem és az általánosságban is kiszámíthatatlan jövő miatt még a reálbérek emelkedése esetén sem várható. A GKI szerint a beruházásokban pedig további visszaesés valószínű a kiszámíthatatlan üzleti környezet, a jogbiztonság hiánya miatt.