Ugyan az idei egész évre vonatkozó forgalmi adatokkal még nem rendelkeznek, de az elmúlt években a húskészítmények fogyasztása stabilizálódott. A húskészítmények között a legnagyobb részesedéssel a virsli kategória bír, amelyet a párizsi és a száraz kolbász követ. A virslik esetében folyamatosan nő az előrecsomagolt termékek részesedése a csemegepultos virslikhez képest. Utóbbiak aránya ma már csak 20 százalék körül van - közölte Éder Tamás.

Augusztusban változott a Magyar Élelmiszerkönyv húskészítményekre vonatkozó szabályozása, amelynek hatására néhány termék esetében a kötelező hústartalom növekedése miatt az önköltségek és így a fogyasztói árak is növekedtek. Az elnök szerint több terméknél a fogyasztói árak növekedése lényegesen elmaradt az önköltségek növekedésétől, ami a gyártók eredménytermelő képességét negatívan befolyásolta.

Kapcsolódó

Ezzel párhuzamosan egyes gyártók nem változtattak a termékek összetételén, inkább átnevezték azokat, így néhány, korábban virslinek, szaláminak, párizsinak nevezett termék került a polcokra "rúd", "pálcika", "szelet" és egyéb fantázianeveken. Mindezek miatt az idei évi forgalmakat az egyes termékkategóriákon belül nehéz összehasonlítani a megelőző évekkel - magyarázta Éder Tamás.

A Hússzövetség a Európai Unión (EU) belüli szabad árumozgás miatt megbízható adatokkal nem rendelkezik a húskészítmény importról. Az élelmiszerkönyv változása befolyásolta a piaci helyzetet, az import termékek esetében nehezebb a jogszabályi előírásoknak való megfelelés ellenőrzése a belföldön gyártott termékekhez képest. Ezért a magyar gyártók attól tartanak, hogy a szigorú szabályozásnak nem teljesen megfelelő, ám olcsóbb importtermékek kerülnek a polcokra olyan termékneveken, amely neveket a magyar gyártók nem használhatnak ugyanolyan összetételű termékekre.

Éder Tamás felhívta a figyelmet arra is, hogy virslinek csak az a húskészítmény nevezhető, amelynek hústartalma legalább 51 százalék felett van, mechanikailag szeparált hústartalma legfeljebb 10 százalék.