A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2020 áprilisában indította el a Növekedési Hitelprogram (NHP) legújabb konstrukcióját, az NHP Hajrát. Ez az egyik legfontosabb eszköz a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak tompítására, mivel minden eddiginél kedvezőbb feltételekkel, széleskörű felhasználási lehetőséggel biztosít forrást a kkv-szektornak. A jelentős igénybevételre tekintettel az MNB a keretösszeget kétszer is megemelte, legutóbb áprilisban, 3 000 milliárd forintra. 2021 május végéig 2 597 milliárd forintnyi megkötött hitel- és lízingszerződést jelentettek a bankok az MNB felé, mintegy 38 ezer hazai mikro-, kis- és középvállalkozáshoz kapcsolódóan, tehát a keretösszeg 87 százaléka már felhasználásra került.

Az NHP Hajrá keretében eddig megkötött szerződések volumenének 35 százaléka új beruházási hitel vagy lízing, 55 százaléka forgóeszközhitel, 10 százaléka pedig korábbi beruházási hitel kiváltásához kapcsolódó ügylet volt. A hitelek mintegy háromnegyedét a kereskedelem, az ingatlanügyletek, a feldolgozóipar, az építőipar és a mezőgazdaság ágazatokban tevékenykedő kkv-k vették fel. Annak ellenére, hogy az egy vállalkozás által felvehető hitelösszeget jelentősen megemelte a jegybank a középvállalatok stabilitásának megőrzése és a nagyobb beruházások elősegítése érdekében, továbbra is jelentős a kisebb szereplők részaránya: a kihelyezett források közel harmada mikrovállalkozásokhoz, harmada kisvállalkozásokhoz került.

Kapcsolódó

Az MNB 2013-ban indult Növekedési Hitelprogramja fontos szerepet játszott abban, hogy a legutóbbi pénzügyi válságot követően növekedésbe forduljon a kkv-hitelezés tendenciája, mellyel jelentős hatást gyakorolt a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra is. Az idén 8 éves NHP-ban összesen 73 ezer vállalkozás jutott forráshoz mintegy 6 000 milliárd forint összegben. A program az MNB becslései szerint mintegy 4,5 százalékponttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez az elmúlt években.