Bejött egy komoly fellendülés a magyar gazdaságban, ám ezzel a gazdaágpolitikával a fellendülés továbbra is törékeny - mondta Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos tanácsadója. A kutatóintézet friss prognózisának ismertetésekor azt is megjegyezte, hogy ezt a javulást a befektetők és a hitelminősítők láthatóan eddig nem értékelték.

A világgazdasági környezet kedvező volt 2014-ben és jövőre is az lehet, a növekedést az USA dinamizálja, de az EU is kijön idén a recesszióból (az eurózóna idén 0,9, jövőre 1,5 százalékkal bővülhet). A világgazdaságban nincs inflációs nyomás, az EU-ban infláció helyett deflációs veszély van  - jegyezte meg Várhegyi. A Pénzügykutató szerint jövőre tovább gyorsul a globális növekedés, az idei 3,4 százalékos növekedése után jövőre 4 százalékkal bővülhet a világgazdaság.

Magyarországot továbbra is erőltetett növekedés jellemzi, az erősödő külső belső konjunktúra mellett 3,1 százalékkal nőhet idén a gazdaság, de még ezzel az ütemmel sem érjük el a válság előtti növekedési ütemünket, az idei teljesítmény a 2005-ös szintet közelíti. Az élénkülést a külső konjunktúra erősödésén kívül a belső piaci kereslet felpörgetése (választásra koncentráló jövedelem-, monetáris és költségvetési politika, valamint az uniós források lehívásának gyorsítása és a közmunkaprogramok kiterjesztése). A növekedés szerkezete azonban kedvezőtlen a Pénzügykutató szerint, miután a GDP bővülése teljes egészében a foglalkoztatás növekedésének volt köszönhető, miközben a termelékenység csökkent.

2015-ben lassul a növekedés a felhalmozás dinamikájának csökkenése miatt. Bár a következő 7 évben is szép összeg áll rendelkezésre, de ez az első évben nem fog olyan ütemben megjelenni, mint az idén. A háztartások fogyasztását extra kormányzati intézkedések, a devizahitelesek megmentése és a gyerekek utáni adókedvezmények bővítése tartja az előző évihez közeli ütemen.

A jövő évi 2-2,5 százalékos növekedéssel éppen elérjük a globális válság előtti szintet, amit a feltörekvő országok többsége már rég meghaladott, a potenciális növekedésben a relatív lemaradásunk az OECD adatai alapján is látszik. Várhegyi Éva ugyanakkor hozzátette, a potenciális növekedésünket a következő évekre egyetlen elemzőház sem teszi 1,5 százaléknál magasabbra - ezért is mondja a Pénzügykutató, hogy erőltetett a magyar gazdasági növekedés, nem valóságos növekedés.

A növekedés forrásai

Idén felgyorsultak a beruházások 2014 első felében erősödött az állóeszköz-fejlesztések lendülete. Már csak négy ágazatban mutatkozott visszaesés. A 20 százalékot meghaladó növekedés a külső konjunktúra hatásán túl a választási év miatt felpörgő állami és önkormányzati építkezéseknek volt köszönhető, a fejlesztési boom elsősorban az uniós források gyorsított lehívása tette lehetővé, a bankok hitelezési aktivitása továbbra is gyenge volt (az nhp-t leszámítva). A beruházások éves szinten várható 15 százalék körüli bővülésével az állószeközfelhalmozás szintje éppen csak eléri a válság előtti szintet.

2015-re ezek a hatások kifulladnak, részben a bázishatás miatt, uniós források és a bankokra hárult újabb terhek (devizahiteles törvény hatása jövőre jelenik meg). A bankokat olyan mértékben sújtja ez a bruttó 1000 milliárd forintos teher, ami jelentősen visszafogja a hitelezési tevékenységüket. Várhegyi hozzátette: az nhp bővítése örvendetes, de ez csak a hitelképes kkv-kat éri el, ezért a kihasználtsága kérdéses.

Idén a versenyszférában a keresetek 4,5 százalék körüli emelkedésére számít a kutatóintézet, a költségvetési szektorban pedig éves átlagban 3 százalékos emelést valószínűsítenek, ami a közfoglalkoztatottak nélkül lényegesen magasabb lenne. Nemzetgazdasági szinten 4 százalékos átlagkereset-növekedés lehetséges, ami reálkeresetek 3,9 százalékos emelkedését jelenti ebben az évben. Jövőre a versenyszférában 3,5 százalékos, a közfoglalkoztatottak nélkül  a költségvetési szektorban 4 százalékos átlagkereset-növekedét vár a Pénzügykutató.

Emelkedő munkanélküliség

A foglalkoztatás tekintetében a Pénzügykutató szerint idén - közfoglalkoztatás nélkül - 3, a közfoglalkoztatásokkal együtt 4,5 százalékkal emelkedhet. Jövőre a Pénzügykutató a versenyszférában a foglalkoztatás szerény bővülésével számolnak, a költségvetési szektorban 7 ezer fővel emelkedhet a foglalkoztatás, de ezt túlkompenzálja a közfoglalkoztatottak 30-50 ezer fős várható csökkentését. Jövőre így a foglalkoztatási szint stagnálását és a munkanélküliségi kismértékű emelkedését valószínűsíti. A munkanélküliségi ráta éves átlagban idén 8,1 százalék lehet, ami jövőre 9 százalékra emelkedik vissza.

A pénzügykutató szerint idén fennmarad a kedvező külső egyensúly, külkereskedelmi aktívum javul, főleg a járműipar exportja miatt, a külső finanszírozási képesség nagyon magas marad, igaz kissé mérséklődik.

A kutatóintézet szerint megindult az ipari termelés kiegyensúlyozottabb emelkedése, a kivitel mellett a belföldi értékesítés is nőtt, de az orosz exportkorlátozás több ágazatot is érzékenyen érinthet. Az építőipari dinamikát a választási ciklus miatti intézkedések és az uniós források erőltetett ütemű felhasználás erősítette.

Az ipari termelés idén 8, jövőre 5,5 százalékkal bővülhet, míg az építőipari terelés az idei 18 százalékos bővülés után 3,5 százalékkal emelkedhet. A mezőgazdaság a 2014-es 5,5 százalékos növekedést követően 2015-ben 2,5 százalékos bővülésre lassulhat.

Elkötelezettség a 3 százalék alatti hiány

A Pénzügykutató szerint látszik, hogy a kormány elsődleges célja az államháztartási hiány 3 százalék alatt tartása és a túlzottdeficit-eljárásba (edp) kerülés elkerülése. Ennek rendel alá mindent a kormány. Idén 2,7 jövőre 2,9 százalék lehet a deficit - ha nem használják fel az Országvédelmi A lap tartalékai. Az államadósság 79,7, jövőre 79,4 százalék lehet.

Jövőre a 2,9 százalékos hiány tartása azonban a mérséklődő gazdasági növekedés és a továbbra is alacsony infláció valamint a beígért többletkiadások ennek eléréséhez további intézkedéseket feltételez, vagy legalábbis tartalékokat kell beépíteni és növekedés forrásokat kell szereznie a kormánynak a cél tartásához.

A Pénzügykutató szerint az infláció idén 0,1 jövőre 2,4 százalék lehet. Az erőteljes inflációcsökkenést főleg a rezsicsökkentés idézte elő, de az élelmiszerárak esése és a lanyha külső pénzromlási ütem is szerepet játszott. Az ehhez igazodó kamatcsökkentés a kutatóintézet szerint nem volt túlzott ilyen alacsony infláció mellett, de a maginfláció oldaláról nézve ez már túlzottnak tekinthető - tette hozzá Várhegyi.

A jelenlegi alacsony kamatszint a kockázati felárhoz képest sem megnyugtató - erős így ugyanis a kockázata az erős tőkekivonásnak - tette hozzá. A Pénzügykutató egyébként az idei 2,1 százalékos alapráta után, jövőre 2,8 százalékosat vár, míg indén 315 forintos euróval, jövőre 316 forintos euróárfolyammal számolnak.

Túlfutottak Matolcsyék

Várhegyi továbbá rámutatott: az állampapírpiacon a rövid lejáratú papíroknál végbement a hozamcsökkenés a likviditásbőség miatt - az MNB 2 hetes betéteire vonatkozó lépése miatt - és sikerült a forintlikviditás kiterelése is, ám az 5-10 éves kötvényhozamoknál nincs ilyen mértékű a csökkenés, ami jelzi, hogy túlfutott a jegybank a kamatcsökkentéssel. Az árfolyam sem indokolja ezt a a kamatszintet: az euróval és a dollárral szemben is jelentősen gyengült ugyanis a forint.

Jövőre meg fog ugrani az infláció éves átlagban 2,4 százalékra emelkedhet, de év végére 3 százalék közelébe gyorsulhat a pénzromlás üteme. A Pénzügykutató szerint indokolt lenne a kamatemelési ciklus megindulása és emellett szinten tartható lenne a 316 forint körüli árfolyam, de ugyanakkor azt látják, hogy az MNB nem ilyen politikát folytat. A jegybank megfogalmazta az új célrendszerét -  nem törvényesen, mert nem hatalmazza fel erre a jegybanktörvény -, miszerint a költségvetés egyensúlyát is kiemelt célnak tekinti, tehát nyereségorientált politikát akar folytatni. Ebbe belefér, hogy a gyenge forintot támogassa, mert ebből nagyobb bevétele származik - ez viszont nem feltétlenül elfogadható a Pénzügykutató szerint.

Nem díjazzák

A kutatóintézet összességében úgy látja, azt az örvendetes tényt, hogy beindult a gazdasági növekedés úgy, hogy a pénzügyi egyensúly sem borult fel, a kormányon kívül mégsem értékelik a hitelminősítők és a befektetők, hiszen az ország továbbra is a befektetésre nem ajánlott kategóriában található, az működőtőke-mérleg pedig negatív egyenleget mutat. A pénzügyi befektetők ugyanis a jó megtérülés miatt a forró pénzeket még ugyan idehozzák, de a működőtőke továbbra sem jön, miután a hosszú távú befektetést a jelenlegi gazdaságpolitika láthatóan nem ösztönzi. Ezt mutatja az árfolyam is Várhegyi szerint. Továbbá a kutatók úgy látják a kedvező számok ellenére a tartós növekedés feltételei nem jöttek létre, a belső egyensúly továbbra is törékeny maradt.