A saját bevételek előteremtésénél a problémát leginkább az jelentette, hogy az állami természetvédelmi érdekeket nem mindig lehet a bevételszerző képességnek alárendelni.

Sok más természetvédelmi kérdés mellett a nagy civil szervezetek ezt a problémát is napirenden tartották éveken keresztül. A kormány éppen ezért, a helyzet javítása érdekében döntött a normatív támogatás kialakításáról - mondta egy rendezvényen Rácz András az MTI tudósítása szerint. Hangsúlyozta: a természetvédelem speciális terület, ahol önmagában az állam erőfeszítései nem elegendőek, szükség van a helyi önkormányzatok, egyetemek és természetesen a civil és társadalmi szervezetek segítségére is.

A civil szféra és a tárca sikeres együttműködésének példájaként említette a Baján kialakított földikutya-rezervátumot, a Kelebia térségében elindított élőhely-rekonstrukciót, amely szintén a földi kutyák megóvását szolgálja, valamint azt, hogy jövőre megduplázódnak a levegőtisztaság védelmére szánt források.

Elmondta, hogy a nemzeti park igazgatóságok a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) 2020-ig 38 milliárd forint európai uniós forrást fordíthatnak természetvédelmi fejlesztésekre, például élőhely rehabilitációkra, valamint a Natura 2000 területek helyreállítására. A források 100 ezer hektárnyi terület rehabilitációját szolgálják. Az előző európai uniós finanszírozási ciklusban ugyanezekre a célokra 36 milliárd forintot fordíthattak az intézmények.

A természetvédelmi területek megóvására a KEHOP-ban elérhető források mellett rendelkezésre áll több mint 4 milliárd forint a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) is. A GINOP ökoturisztikai fejlesztéseket finanszíroz, például látogatóközpont, tanösvény kialakítását.

A Zöld Civil Országos Találkozót a Zöld Megújulók és Ötletelők Köre (ZöMÖK) szervezte, a rendezvény története során ez az első alkalom, hogy Budapesten tartják - írta az MTI