A módosítás törvényi szinten akadályozza, hogy a pedagógusok tantestületileg sztrájkba lépjenek.

Egy esetleges “munkabeszüntetés” esetén például minden intézményben biztosítani kell a gyerekfelügyeletet, az étkeztetést, csoportokat sem lehet összevonni, a tanórák 50 százalékát – érettségiző osztályok esetében a kötelező érettségi tantárgyak 100 százalékát – meg kell tartani. Szükség esetén a sztrájkolókat is munkára utasíthatja az intézményvezető.

Kapcsolódó

A sajátos nevelési igényű gyerekekkel foglalkozó pedagógusoknak, gyógypedagógusoknak pedig teljesen megtiltják a sztrájkot. A kormány ezzel korábbi bírósági határozatokkal is szembement, amelyek kimondták, az ilyen mértékű munkavégzés nem tartozhat bele a sztrájk alatti elégséges szolgáltatások körébe - hívja fel a figyelmet cikkében a Népszava.

A törvénymódosítást múlt kedden, május 24-én fogadta el a parlament kormánypárti többsége, a Magyar Közlönyben pedig mindössze egy nappal azután jelent meg a kihirdetett törvény, hogy a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) jobb belátásra szerette volna bírni az államfőt.

Ez a lépés nem éppen a partnerségi viszony újjáélesztését jelenti, teljesen figyelmen kívül hagyták a szakszervezetek kérését - mondta a Népszavának Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke. Ő úgy látja, az új Orbán-kormány annyira magabiztos lett az áprilisi választási győzelem után, hogy a partnerség legkisebb jelét sem kívánják mutatni, ezt jelzik a legutóbbi - ellenséges hangvételű - kormányzati nyilatkozatok is a pedagógusok irányában.

A PSZ és a PDSZ alkotmányjogi panasszal élnek az Alkotmánybíróságnál (Ab) a sztrájkjogot korlátozó törvénymódosítás miatt. Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője azt is közölte, hogy ha az AB-n nem járnak eredménnyel, az Emberi Jogok Európai Bíróságának nyújtanak be keresetet.