A nem reprezentatív kutatás résztvevőinek több mint fele (55,6 százalék) minden nap találkozik az utakon közlekedési szabályokat megszegő autósokkal, és minden második ember (50,8 százalék) több kihágást tapasztalt a pandémiás időszakban, mint korábban. A világjárvány időszaka alatt minden második ember maga is követett el valamilyen közlekedési szabálysértést, de saját bevallása szerint ezek főként enyhébb vétségek voltak. Ugyanakkor az emberek több mint fele megpróbálja ennek felelősségét másra hárítani, mondván, az utakon lévő vezetők közlekedési morálja rájuk is kihat.

A felmérés szerint 10-ből 7-en nem éreznek változást saját vezetési stílusukon, mert ugyanannyira nyugodtak vagy feszültek, mint korábban voltak. Csak minden ötödik ember változtatott a közlekedési szokásain, vált megfontoltabbá, és csak minden tizedik ember gyakorolt önkritikát és vallotta be, hogy feszületebbé, figyelmetlenebbé vált az utakon, mert már belefáradt a járvány okozta stresszhelyzetbe.

Kapcsolódó

A felmérésben résztvevők szerint leginkább a településeken belül (48,4 százalék) nőtt a forgalom, az autópályákon, autóutakon, országutakon kevésbé, vélhetően azért, mert sokan tömegközlekedésről autós közlekedésre váltottak - írja a NÚSZ.

Ezzel együtt minden második ember szerint (53,3 százalék) sokan váltottak alternatív eszközökre, például kerékpárra, rollerre, csökkentve ezzel a vírus terjedésének kockázatát. Ugyanakkor az emberek elsöprő többsége (95,2 százalék) rendkívül kritikusan szemléli ezen eszközök használatát, mondván, nem ismerik vagy ismerik, csak nem tartják be a KRESZ szabályait a használóik. Sokan tettek javaslatot arra, hogy ezen eszközök használatát érdemes lenne KRESZ-ismeretekhez kötni.

A gyorskutatás eredménye a közlekedés terén jártasabb, véleménynyilvánításban aktívabb állampolgárok, alapvetően a fiatal és középkorú, városban élő, jogosítvánnyal és autóval rendelkező, napi szintű vezetői rutinnal bíró népesség álláspontját tükrözi.