A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

Az európai versenyhatóság régóta fellép az energetikai verseny élénkítése érdekében, néhány kirívó eseten túl azonban eddig sok eredményt nem sikerült elérnie − véli Drucker György, az energiainfo.hu vezető elemzője. Az ilyen esetek túlnyomó része ezért inkább nyomásgyakorlásnak tekinthető, aminek elsődleges oka, hogy a liberalizáció nem hozta a várt eredményeket a kontinensen.

Az ügy korai fázisában nehéz megjósolni a várható eredményt, hogy a magyar fogyasztók számára lesz-e forintosítható hatása − mondta lapunknak Szántó Tibor, a Morley Allen & Overy Iroda ügyvédje. A bizottság egy ilyen eljárásban közvetlenül nem ítélheti kompenzáció fizetésére a céget, az elmarasztaló megállapítás mellé esetleg bírságot szabhat ki. A jogsértést megállapító határozatot követően utólag felmerülhet a kártérítési per indításának lehetősége, ami az úgynevezett kötelezettségvállalás felé terelheti a cégeket. Az erőfölénnyel való visszaéléssel kapcsolatos ügyeknél − főleg az energiaszektorban − sok esetben az érintett gazdasági társaság kötelezettségvállalásával végződik az eljárás, ekkor az érintett vállalja, hogy például a szerződéses gyakorlatát megváltoztatja; a bizottság ezt a vállalást kötelezővé teheti, ám nem állapítja meg, hogy a vállalat jogsértést követett el − tette hozzá Szántó.

Drucker szerint ugyanakkor az uniós vizsgálat kétségeket is felvet, például hogy az "csupán" a tisztességtelen piaci magatartásra irányul vagy a Gazprommal szembeni konkrét aggályokra, a felvetett pontok ugyanis nem állnak erősebb lábon, mint amelyek a korábbi ügyeknél felmerültek.

Nem az orosz cég az egyedüli, amelyik a kontinensre eladott gáznál olajárhoz kötött ármegállapítást alkalmaz. A 2009-es adatok szerint az európai csővezetékes szállításokból 350 milliárd köbméter árát kalkulálták így, és csupán 115 milliárd köbméternél tértek el ettől. Az EU gázellátásának nagyjából harmada önellátásból, kétharmada pedig importból származik, utóbbinak pedig csak negyedét adja a Gazprom. Az orosz óriásvállalat szerződéseinek 80 százalékában oldotta a kizárólagos olajkötöttséget, több szerződésben már 15 százalékos részarányt képviselnek a nyugat-európai spot piaci árak − ez nagy eséllyel már Magyarországra is igaz.

Szántó úgy látja, valószínű, hogy az országokat képviselő tárgyalópartnerek a szállítási szerződések újratárgyalása során kijátsszák majd ezt a kártyát alkupozíciójuk erősítése érdekében. Magyarország a kormányzati álláspont szerint elsősorban a gázbeszerzési források és útvonalak számának bővítésével érhet el kedvezőbb tárgyalási pozíciót, az NFM szerint ezt szolgálhatják a már megépült vagy tervezett interkonnektorok (így például a magyar−szlovák összeköttetés) is.

Az OAO Gazprom 2012 első negyedévében 367,62 millió rubel adózás utáni eredményt ért el, tegnapi közleménye szerint az év első három hónapjában 162,3 milliárd köbmétert gázt értékesített a vállalat. A gázmennyiségből 99,6 milliárd köbmétert az Orosz Föderációnak, 20 milliárd köbmétert a volt szovjet államoknak, 42,7 milliárd köbmétert pedig Európának, illetve további, a kontinensen kívüli országoknak szállított a cég. A Gazprom tavaly 6,26 milliárd köbméter gázt szállított Magyarországra, ami nagyjából a teljes éves gázfogyasztás fele.