Az Európai Uniónak benyújtott friss konvergenciaprogram megerősíti a nyugdíjkorhatárra vonatkozó korábban ismertetett terveket.

A prognózis szerint a nyugdíjrendszert érintő eddigi intézkedések fő iránya a nemzetközi gyakorlattal összhangban és a várható élettartam emelkedését követve a korhatár emelése, a tényleges nyugdíjba vonulási korcentrum jelentős emelése és az indexálási szabály megváltozása volt. Az egyik leginkább lényeges szabály, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár 2022-ig fokozatosan 65 évre emelkedik.

Kapcsolódó

Mennyibe fog kerülni?

A konvergenciaprogram megrajzolja a nyugdíjkiadások menetrendjét is: 2020-ban a GDP 9 százalékát viszik el, szemben a 2016-ban mért 9,7 százalékkal. 2030-ra tovább csökken a mutató, mégpedig 8,4 százalékra. Majd növekedés várható: 2040-ben a GDP 9,4 százalékát költi a nyugdíjakra Magyarország, 2050-ben 10,6 százalékát, tíz és húsz évvel később pedig 11 százalék fölé mehet a mutató.

Mennyit megy nyugdíjra a jövőben?
ÉvGDP-arányos nyugdíkiadások (%)
20169,7%
20209%
20308,4%
20409,4%
205010,6%
206011,1%
207011,2%
Forrás: Konvergenciaprogram 2019-2023

A konvergenciaprogram számít a dolgozóként a nyugdíjasokra: "Nagyrészt a kedvező foglalkoztatási számokhoz köthetően az inaktívak száma a 2010-es közel 3,46 millióról 2018-ra 2,79 millióra csökkent. Ennek a csoportnak túlnyomó részét a nyugdíjasok teszik ki, esetükben a nyugdíjkorhatár 2022-ig megvalósuló fokozatos emelése, illetve a nyugdíjas munkavállalók számára az idei év elejétől biztosított adó- és járulékkedvezmények növelik a munkaerő-piaci részvételt a következő években."

Plafonemelést javasol az MNB

A nyugdíjkorhatár közelében lévők munkavállalásával a jegybank 330 pontból álló versenyképességi programja is foglalkozik. Az MNB-s szakértők többek között azt javasolják, hogy növekedjen a jövedelemplafon. Most ugyanis az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, vagy szolgálati járandóságban részesülő ellátottak munkavállalása esetében a mindenkori minimálbér 18-szorosát - évente 2,682 millió forintot - elérő munkajövedelem felett szüneteltetni kell a nyugdíj folyósítását. A felső határ emelése viszont a jegybank szerint hozzájárulna a nyugdíjas korhoz közel állók munkaerő-piaci aktivitásának emelkedéséhez és a gazdaság fehéredéséhez is.