Az Eurostat legfrissebb – sajnos még csak 2018-as – adatai szerint vásárlóerő-paritáson mérve az átlagnyugdíj értéke - pontosabban az egy öregségi nyugdíjasra jutó öregségi nyugdíjakra fordított állami kiadás - európai összehasonlításban Magyarországon viszonylag alacsony, mindössze hét olyan uniós tagállam (és még további három unión kívüli, de az Eurostat által elemzett ország) van, ahol a helyi árszínvonal mellett a magyarországinál is kevesebbet érnek az átlagnyugdíjak - írja elemzésében a G7.

Még a posztszocialista államok között a magyar idősek helyzete nem átlagon aluli, azonban a nyugat-európai nyugdíjakhoz képest szembetűnő az elmaradás: például Ausztriában az átlagnyugdíj vásárlóerővel kiigazított értéke a magyarországinak több mint két és félszerese. Viszont a szomszédos országénál csak Luxemburgban, illetve az unión kívüli Izlandon van nagyobb vásárlóereje a juttatásoknak.

Kapcsolódó

A visegrádi országok között az elmúlt évtizedben nagy átrendeződések nem történtek: csak enyhén javult az átlagnyugdíj vásárlóereje. Ebben szerepet játszhat, hogy az új belépők már magasabb nyugdíjakat kaptak, mert az utolsó fizetéseik is magasabbak voltak. A régióban a legjobb helyzetben a lengyel nyugdíjasok vannak, Magyarországhoz képest 2010-ben még csak közel harminc, majd 2018-ban mintegy negyven százalékkal jobb megélhetésük volt a lengyel államtól. Közben a cseh és a szlovén nyugdíjak is érdemben jobbak a magyarnál, míg a szlovákok enyhén vannak csak lemaradva.

A Napi.hu által végzett korábbi számítások alapján a 13. havi nyugdíj nem javított volna a magyar helyzeten akkor sem, ha már 2018-ban megkapták volna a magyarországi idősek a kiegészítést, egyetlen hellyel sem lépett volna feljebb hazánk a rangsorban.