Egyértelműnek nevezte, hogy megélhetési válság van Magyarországon, a kétmillióból mintegy egymillió nyugdíjas még 160 ezer forintot sem kap. Az MSZP ezért azt javasolja, hogy a kormány térjen vissza a vegyes indexáláshoz, vagyis a nyugdíjemelésnél 50-50 százalékban vegyék figyelembe a tervezett inflációt és a nettó bérek növekedését.

Javaslatot tesznek a járulékplafon visszaállítására is.

Ennek értelmében – mivel az elmúlt években polarizálódtak a nyugdíjak – egymillió forintnál kell meghatározni a nyugdíjjárulék-plafont.

Ami pedig a nyugdíjak differenciált felzárkóztatását illeti, az MSZP-s javaslat értelmében öt évig mindenki megkapná az inflációval növelt nyugdíjemelést, de az a vegyes indexálás szerint, a keresetemelkedés alapján az átlagnyugdíj arányában mindenkinek azonos összegben járna.

További javaslataik között említette Korózs Lajos, hogy a 13. havi juttatást és a nyugdíjprémiumot azonos összegben folyósítsák minden nyugdíjasnak. Sürgette, hogy az öregségi nyugdíjminimum értéke érje el a nettó minimálbér 70 százalékát.

Korózs Lajos szerint az MSZP javaslatai enyhítik a nyugdíjasok közötti egyenlőtlenségeket. A differenciált nyugdíjemelési javaslat biztosítja, hogy az átlag feletti nyugdíjat kapók is megőrizzék korábbi juttatásuk reálértékét, az alacsony nyugdíjjal rendelkezők azonban az átlagnál magasabb emelést kapnának - magyarázta. Hozzátette: a 13. havi juttatás és a nyugdíjprémium egy összegben történő folyósítása gátolná a nyugdíjak egyre erősebb polarizálódását.

Riasztóan alacsony a nyugdíjak reálértéke

A nyugdíjas szervezetek szerint az utóbbi időszakban jelentősen csökkent a nyugdíjak reálértéke, azok kifejezetten leszakadtak az árszínvonal emelkedéséhez képest. Bővebben >>>