Akadnak pozitív változások a magyarok öngondoskodáshoz való hozzáállásában és pénzügyi lehetőségeiben, azonban a jövő megítélésének tekintetében továbbra is a pesszimizmus jellemző - derül ki a a Generali Biztosító Zrt.  átfogó, reprezentatív kutatásából, amely négy év után mérte fel újra a magyar lakosság véleményét és aktuális lehetőségeit a nyugdíjcélú megtakarítások kapcsán. (A kutatást a biztosító megbízásából az NRC Kft. végezte.)

Többet és többen tesznek félre nyugdíjra

Míg négy évvel ezelőtt a válaszadók 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jelenleg semennyit sem tud félretenni a havi fizetéséből megtakarítási célra, addig ez az arány idén már "csak" 35 százalék volt. 2017-hez képest idén ugyan kicsivel, de többen tudnak félretenni havonta legfeljebb 50 ezer forintot, de az ennél magasabb összeget megtakarítók is többen vannak idén.

Kapcsolódó

Arra is rákérdeztek, hogy mekkora összeget kellene havonta félretenni ahhoz, hogy nyugdíjas éveikben is megfelelő anyagi biztonságban tudhassák magukat: 2017-ben ez az összeg a válaszadók 63 százaléka szerint maximum 50 ezer forint, idén átlagosan havi 70 ezer forint volt.

Négy éve csupán a válaszadók ötöde mondta azt, hogy legalább annyit félre tud tenni havonta, mint amit az ideális összegnek gondol, idén viszont ez az arány már 26 százalék volt. Sőt a megkérdezettek 10 százaléka ennél többet is félre tud tenni. Fontos azonban kiemelni, hogy ez a hazai 18-65 éves lakosságnak még mindig csupán körülbelül harmada. A 2021-ben megkérdezettek átlagosan mindösszesen 28 ezer forintot tudnak félretenni havonta.

Nőtt a tudatosság

Továbbra is azzal számol sok magyar, hogy hamarosan nem támaszkodhatnak idős korukban kizárólag az állami nyugdíjrendszerre. Jó hír viszont, hogy azok aránya, akik úgy gondolják, hogy mire elérik a nyugdíjkorhatárt, addigra összedől az állami nyugdíjrendszer, 2021-ben kisebb, mint négy évvel ezelőtt (2017-ben 64 százalék, 2021-ben 54 százalék).

Ennek ellenére négy év alatt csupán 2 százalékponttal növekedett azok aránya, akik szerint nyugdíjas korukban is dolgozni fognak majd jövedelmük kiegészítése miatt. Idén a kutatásban résztvevők 52 százaléka nyilatkozott így, ami így is a válaszadók felét jelenti.

Eközben csaknem 10 százalékponttal emelkedett azok aránya, akik havonta rendszeresen, tervezetten próbálnak félretenni annak érdekében, hogy nyugdíjas éveikről gondoskodjanak: ez az arány idén már 43 százalék.

A jövendő nyugdíjasok nehezebb életkörülményeit illetően szinte egységes a vélekedés, csökken a véleménykülönbség a tehetősebb és a félretenni nem tudók között: a nyugdíjasokat illetően már a válaszadók fele gondolja úgy, hogy rosszabbul fognak élni a jövőben, mint most - derül ki a kutatásból.