A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) augusztusi adatai szerint ebben a korcsoportban 57 százalék a foglalkoztatottság, Csath Magdolna szerint azonban a továbbképzésekkel növelni lehetne a foglalkoztatottsági mutatót, mivel ebből a korosztályból mindössze 2,6 százalék vett részt képzéseken.

Az új szakképzési rendszerrel kapcsolatban kifejtette, nem csak arra van szükség, amely a jelen igényeit fedi le, a jövőre is gondolni kell.

Kapcsolódó

Rámutatott: az alacsonyabb hozzáadott értékű munkát végzők feladatait előbb-utóbb robotok váltják ki, az érintetteket pedig fel kell készíteni a változásra, át kell őket képezni - idézi az MTI.

Nyugdíjasok százezrei már dolgoznak, de mégis hol?

Nagyjából 200 ezerre tehető azok száma, akik nyugdíjasként keresőtevékenységet folytatnak - derült ki nemrég. Vagyis a 65 évnél idősebb korosztály nagyjából 10 százaléka vállal valamilyen munkát, hogy kiegészítse nyugdíját. Erre pedig sokan rá is szorulnak. Az Államkincstár adatai alapján ugyanis a medián nyugdíj összege 117 500 forint, vagyis nagyjából egymillió magyar nyugdíjas van, akinek a havi nyugdíja nem éri el ezt az összeget.

Egy másik adatsor szerint nagyjából 600 ezer idős ember nyugdíja nem éri el a 100 ezer forintot. Bár számuk csökken, de azt senki nem teszi hozzá a kormányoldalon, hogy azért, mert meghalnak - fogalmazott az ATV műsorában Hegyesiné Orsós Éva, aki szerint ez rengeteg nyugdíjast kényszerít döntési helyzetbe: a 60-70 ezres ellátást kapóknak például a gyógyszerek kiváltása, vagy a rezsifizetés között kell választania.

Aki azonban nyugdíjasként kíván dolgozni, leginkább fizikai munkához juthat, más téren viszont nagyon szűkek a lehetőségei. Budapesten még ki lehet fogni jó ajánlatokat, asszisztensi vagy ügyintézői pozíciót, de vidéken nehéz a helyzet. Aki nem jön ki a nyugdíjából, annak nem marad más választása, hiába beszél esetleg nyelveket, szerzett diplomát, most elmegy bolti eladónak vagy takarítani.