A szervezet a legsürgetőbb problémára a következő megoldást javasolja: A megelőző évi átlagnyugdíj alatti nyugdíjban részesülők a várható inflációs index felett, további havi 3 ezer forint emelést kapjanak. Ez azt jelenti, hogy például a 60 ezer forintos nyugdíjat további 5 százalékkal, a 150 ezer forintos nyugdíjat további 2 százalékkal kellene emelni.

A NYUSZET már 2019-es megalakulása óta állást foglalt a nyugdíjemelés gyakorlatának korrekciója mellett - olvasható közleményükben. A nyugdíjak nagysága közötti „olló” egyre nyílik. A szegénységben élő nyugdíjasok egyre szegényebbek, a magas nyugdíjjal rendelkezők relatíve egyre módosabbak lesznek. Ma mintegy másfél millió nyugdíjas átlag alatti nyugdíjból él. Nőtt a létminimum alatt élő idősek száma, s közben (a járulékplafon eltörlése következtében) szaporodik az egymillió forintnál magasabb nyugdíjjal rendelkezők száma.

A nyugdíjemelés mai módszerének alkalmazása konzerválja azt a gyakorlatot, amikor a nyugdíjasok finanszírozzák az állami költségvetés egy részét. Ez különösen nehéz helyzetet teremt a létminimumon és az alig felette élő nyugdíjasoknak. Az éves inflációt rendre alultervezve ez az állapot állandósult.

Nem csak a nyugdíjjal van baj

A nyugdíjasok szenvedik meg legjobban az egészségügyi és a szociális ellátás ellehetetlenülését. Ennek - és különösen a pandémia időszaka alatt előálló szűk egészségügyi lehetőségeknek, valamint a sokszor az elemi létfeltételek kielégítéséhez is kevésnek bizonyuló nyugellátásnak - következtében állhat elő, hogy évente több kisvárosnyi idős honfitársunk távozik jóval előbb az élők sorából, mint az – a társadalom általános fejlettsége és az orvostudomány jelenlegi állapota szerint – egyébként bekövetkezne.

A látszategyeztetések kora lejárt. A NYUSZET követeli, hogy a nyugdíjasok valódi tagsággal rendelkező szervezetei vehessenek részt az őket érintő intézkedések kidolgozásában.