A strasbourgi bíróságnál egy 30 éves, E. B. monogrammal azonosított magyar állampolgár tett panaszt, mert szerinte a nyugdíjrendszert érintő új szabályozással az állam abból a célból, hogy a maga céljaira használja fel, gyakorlatilag elkobozta az ő magántulajdonát képező nyugdíjmegtakarítást.
A bíróság szerint a panaszos magántulajdonhoz fűződő joga nem sérült, hiszen a jövőben is joggal tarthat igényt nyugdíjra a foglalkoztatása alatt fizetett járulékok alapján, függetlenül attól, hogy azok állami vagy magánkézben lévő nyugdíjpénztárba folytak be.
A döntést részletező közlemény ismerteti a nyugdíjrendszerben 2010 után végbement változásokat, amelyek szerint addig a panaszos havi bruttó fizetésének 8 százalékát egy választott magánnyugdípénztárnak kellett utalja, másfél százalékát pedig az állami nyugdíjpénztárnak. A főbb tényeket tartalmazó szakasznál a bíróság ismerteti, hogy az országgyűlés később olyan jogszabályt alkotott, amely az összesen 9,5 százalékos nyugdíj-hozzájárulás egészének az állami nyugdíjalapba történő utalásáról rendelkezik, és annak mértéke 10 százalékra emelkedett.
A bíróság arra is kitér, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok később választhattak, vagy automatikusan visszakerülnek az állami nyugdíjrendszerbe, vagy nyilatkozhatnak, hogy fenn kívánják tartani magánnyugdíjpénztári tagságukat. Akik nyilatkoztak, azok az eredeti szabályok szerint később nem szereztek volna jogosultságot állami nyugdíjra, de a bíróság azt is ismerteti, hogy ez a szabály később változott; a magánnyugdíjpénztári tagok a 2010 november 1-jét követő időszakra teljes állami nyugdíjra jogosult, az azt megelőző időben pedig az állami nyugdíj 75 százaléka illeti meg, a fennmaradó 25 százalékot magánpénztári megtakarításaiból kapja.
A bíróság ismerteti, hogy a panaszos, aki nyilatkozott, hogy magánnyugdíjpénztári tag óhajt maradni, úgy látta, hogy ezzel a törvénnyel az állam gyakorlatilag a költségvetés céljára elkobozta a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat, és azt is sérelmezte, hogy bár teljes állami nyugdíjra lesz jogosult, az elmarad majd attól, amit akkor kaphatna, ha a valóban a magánpénztári befizetései és befektetési stratégiájától függő privát rendszerben kaphatott volna.
A bíróság azzal az indoklással utasította el a beadványt, hogy a törvény értelmében a panaszos 2010 november 1. előtti magánpénztári megtakarításait érintetlenek maradtak, az azt követő befizetései pedig állami nyugdíjra tették jogosulttá, a törvénymódosítások pedig a nyugdíjjogosultságot jelentő szolgálati idő számításánál a ledolgozott éveit változatlanul figyelembe veszik.
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve