A projektben a hazai lakosság népbetegségekkel kapcsolatos genetikai és környezeti kockázatának komplex jellemzésére vállalkoznak - hangsúlyozta az MTI tudósítása szerint, hozzátéve, hogy ilyen jellegű felmérést még soha nem végeztek Magyarországon.

A program keretében külön hangsúlyt kap az északkelet-magyarországi romák egészségügyi állapotának felmérése, jelenleg ugyanis a cigányságnak sem az egészségi, sem pedig a halálozási mutatóiról nincsenek megbízható adatok.

Kapcsolódó

A kutatás - amelybe kétszer 500 embert vonnak be - a dohányzási, alkoholfogyasztási, táplálkozási szokásokat, a fizikai aktivitást feltáró kérdőíves felmérésből, a túlsúly, az elhízás mértékének meghatározására szolgáló fizikális és laboratóriumi vizsgálatsorozatból, illetve az adatok feldolgozásával a genetikai tényezők és az egészségügyi állapot összefüggéseinek feltárásából áll.

A felmérés újdonságát összetettsége adja - emelte ki a professzor, aki elmondta azt is: a négy évig tartó projektben az egyetem mintegy 70 kutatója vesz részt. A vizsgálatok során azonosítják a legsúlyosabb népbetegségekre, a szív- és érrendszeri, bizonyos daganatos betegségekre, valamint a cukorbetegségre hajlamosító állapotokat, kockázati tényezőket, illetve népegészségügyi cselekvési tervet határoznak meg, amely alapja lehet a már készülő nemzeti népegészségügyi programnak is.

Östlin Piroska, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai egészségpolitikai szakigazgatója elmondta: a Debreceni Egyetem kutatása lehetőséget teremt konkrét egészségügyi cselekvési terv kidolgozására, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a program nem csak Magyarországnak fontos, hiszen a kutatás eredményeit a nemzetközi népegészségügyben is hasznosítani lehet majd.

A szakember kiemelte: bizonyított, hogy ha egy országban a születéskor várható átlagos élettartam egy évvel nő, akkor ott nagyjából a bruttó hazai termék (GDP) 4 százalékos emelkedésével lehet számolni.

Címlapkép forrása: Shutterstock