Bugyborékolva süllyedő hajóhoz hasonlítja a magyar gazdaságot Kester Eddy, a Financial Times régiós szakírója legújabb blogbejegyzésében - a buborékokkal talán a kormány sikerpropagandájára utalva. A budapesti vezetés tálalásában pozitív hírekkel indul a 2015-ös év Magyarországon. A foglalkoztatottak száma 200 ezerrel nőtt - adta hírül a Nemzetgazdasági Minisztérium kissé felkerekítve a 188 ezres adatot. A jegybank részben erre alapozva lobbizni kezdett az ország adósságának felminősítéséért.

Magyarország az MTI híre szerint a 2010 után hatalomra került Orbán-kormány intézkedéseinek köszönhetően stabil és kiszámítható pályán halad. Az infláció elhanyagolható, a GDP a hivatalos előrejelzés szerint 3,2 százalékkal nőhetett 2014-ben, a folyó fizetési mérleg egészséges többlettel mutat, a magyarok ötödével több új autót vettek tavaly, mint 2013-ban.

Nem veszik be

Orbán Viktor bánatára a piacok kevésbé meggyőzhetők a statisztikai adatokkal, mint az állami médiának dolgozó újságírók - folytatja Eddy. Legalábbis ezt bizonyítja a forint árfolyamának alakulása. A nemzeti valuta 314,9 forint/eurós árfolyamon zárta az évet, ami hatszázalékos értékvesztést takar egy év alatt. Eközben a lengyel zlotyi csak 3,3, a cseh korona 1,2 százalékkal gyengült európai társával szemben.

Az új év első napjaiban a forint a 320-as szint körül ingadozott, ami azt jelenti, hogy újabb 1,4 százalékot veszített értékéből. A görög választások nyomán kiújult aggodalmak az euró jövőjével kapcsolatban, az olajárak kitartó zuhanása és az ukrán válság persze érezteti hatását az egész kelet-közép-európai régióban, Magyarország esélyeit azonban további politikai kockázat rontja a többi itteni államhoz képest - idézi az FT cikkírója William Jacksont, a londoni Capital Economics tanácsadó cég elemzőjét.

Ez a kockázat a magyar kormányfő autoritáriánus hatalomgyakorlásával kapcsolatos tapasztalatokból fakad. Jackson felemlegeti a független állami intézmények - köztük a jogszolgáltatás és a nemzeti bank - ellenőrzés alá vonását, továbbá a jellemzően külföldi vállalatok uralta gazdasági ágak sanyargatását egyebek mellett a bankok veszteségbe kényszerítésével, illetve a rezsicsökkentés költségeinek lenyeletésével.

Rosszabb jön

Mindezekhez újabb fejleményként járultak a 2014 őszi események, amelyekben Orbán az utolsó töltényig harcolt - emlékeztet Eddy. A százezres tömegtüntetéshez vezető internetadótervtől az amerikai kitiltási botrányon át a csapnivalóan előkészített új útdíjfizetési rendszerig sok minden egymásra tolódott, ami a miniszterelnök népszerűségének megroggyanásához vezetett.

Jackson szerint ez várhatóan további szeszélyes, a piaccal szembe menő intézkedéseket várhat ki a kormány részéről. A magyarországi üzleti környezet tovább romolhat, ami taszítja a várva várt külföldi beruházásokat. Az utóbbiak ugyan az utóbbi időben nőttek a GDP százalékában, ám a feltörekvő piacok összehasonlításában így is a legalacsonyabbak között maradtak. Ez visszafogja a gazdaság bővülését, ami a fő oka annak, hogy Magyarország középtávon várhatóan rosszabbul fog teljesíteni a többi kelet-közép-európai országnál.

A forint jelezte

Eközben a viszonylag magas devizaadósság és a bankok magas rosszhitel-állománya Lengyelországnál és Csehországnál kiszolgáltatottabbá teszi Magyarországot a külső sokkoknak. Lehet, hogy - a kevéssé hatékony közmunkának köszönhetően - javult a foglalkoztatás, ám amíg a magyar vezetés nem oszlatja el a kétségeket azzal kapcsolatban, hogy képes fenntartható módon irányítani gazdaságot, addig fennmarad a bizonytalanság.

Azt hiszem, ez a helyzet húzódik meg amögött, hogy a forint rosszabbul teljesít, mint régiós társai - mondja a Capital Economics elemzője. Ez igaz a 2014-es összehasonlításra is, és arra is, miért reagált rosszabbul a magyar valuta a Görögországgal, illetve az eurózóna stabilitásával kapcsolatos aggodalmak év eleji megerősödésére.