Az államfő lemondásáról Orbán csak annyit mondott a Washington Postnak: ez Schmitt döntése volt, amivel kapcsolatban nem tehet mást, mint hogy elfogadja. A kérdésre, hogy az új elnök Orbántól jobbra érkezik-e a politikai palettáról, a kormányfő egy ironikus visszakérdezéssel válaszolt: van még tőlem jobbra valaki?

Az új alkotmányra vonatkozó kérdésre Orbán úgy reagált: büszke arra, hogy teljesítették e missziójukat, és utolsó közép-európai országként végre Magyarország is megalkotta alaptörvényét. Elismerte, hogy az alkotmány rendszerváltás utáni átírásában ő maga is részt vett, de - így ő - akkor még sajnos nem volt elég befolyása a dolgok alakulására, a kommunisták diktáltak.

A kérdésre, lehet-e arról beszélni, hogy az új alkotmány Orbán kezében összpontosítja a hatalmat, a kormányfő úgy válaszolt: az alaptörvény nem teszi lehetővé a hatalomkoncentrációt.

Az interjúban a médiatörvény és a médiatanács, annak fideszes elnöke, a Klubrádió ügye, a köztévés elbocsátásokra vonatkozó kérdések elől Orbán kitért a hv.hu szerint. A kormány sajtóbeli hirdetési gyakorlatával kapcsolatban pedig azt tanácsolta az újságírónak: próbálja meg Magyarországot ugyanolyan demokratikus országnak elképzelni, mint az Egyesült Államokat.

Az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos kérdésre Orbán azt mondta: nem tudja, mik a nemzetközi szervezet feltételei, az MNB-elnökéről, Simor Andrásról pedig úgy nyilatkozott: a helyén marad, ugyanis a törvények nem teszik lehetővé számára, hogy a saját jelöltjét nevezze ki a posztra.

Az amerikai-magyar kapcsolatok felemlegetése során Orbán megmagyarázta a Roosevelt tér átnevezését, majd eldicsekedett a Ronald Reagan szoborral, egyben beharangozta: hamarosan George H. W. Bushnak is szobrot állítanak Budapesten.

Amikor pedig a romakérdés jött szóba, Orbán úgy bagatellizálta el a kérdést: túl azon, hogy kormánya betiltotta a paramilitáris egységeket az országban, kérte már az amerikai hatóságok segítségét az Amerikából érkező gyűlöletpropaganda megállítása érdekében.