Az EU-csúcson Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli, aki az értekezlet befejezése után nemzetközi sajtótájékoztatót tart. A csúcsvezetők a nyitó napról péntek hajnalba nyúló megbeszélésükön megállapodásra jutottak az unió 2030-ig szóló klíma- és energiastratégiájáról. Az egyezség értelmében a tagállamok kötelezően, kikényszeríthető módon az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal mérséklik szén-dioxid-kibocsátásukat, 27 százalékra növelik a megújuló forrásokból származó energia arányát energiatermelésükben, és az előrevetített számításokhoz képest szintén 27 százalékkal javítják az energiafelhasználás hatékonyságát.

Herman Van Rompuy, a tagállami vezetők testületének - hivatalából hamarosan távozó - elnöke elmondta: egyes tagállamok kérése az volt, hogy a jövő év végi párizsi globális klímacsúcs után tekintsék át még egyszer a mostani megállapodást.  "De nem fogjuk felhígítani, nem megyünk a mostani vállalásaink alá" - szögezte le.

Az állam-, illetve kormányfők abban is megállapodtak, hogy 2030-ra olyan mértékben kell összekapcsolni a tagállamok villamosenergia-hálózatait, hogy minden ország képes legyen áramtermelésének legalább 15 százalékát exportálni.

Szintén az első ülésnap eredményei közé tartozik, hogy a csúcsvezetők a ciprusi Hrisztosz Sztilianideszt, a november elsején hivatalba lépő, Jean-Claude Juncker vezette új Európai Bizottság humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztosát bízzák meg az ebolajárvány elleni uniós fellépés összehangolásával. Az ebola terjedése elleni erőfeszítések pénzügyi igényeiről még a pénteki ülésnapon is szó esik.

Az első ülésnap utáni köztes sajtótájékoztatóján Angela Merkel német kancellár szólt az ukrán válságról is. Elmondta, hogy egyelőre nem teljesülnek a minszki tűzszüneti megállapodás előírásai, ezért nem vehető napirendre az Oroszország elleni szankciók enyhítésének kérdése. Ukrajnát ugyanakkor - tette hozzá - az uniónak segítenie kell abban, hogy ki tudja fizetni az oroszoknak a közelgő tél gázszámláját.