Az Európai Bizottság azt ajánlotta tegnap, hogy az EU engedje ki Magyarországot a túlzottdeficit-eljárás alól, de hozzátette ehhez, hogy Budapestnek továbbra is kontroll alatt kell tartania költségvetési kiadásait és kedvezőbb üzleti környezetet kell teremtenie, különösen a közvetlen külföldi befektetések számára - kezdi beszámolóját a tegnapi döntésről a Wall Streeet Journal. Ennek eredményeként Magyarország továbbra is hozzáfér az EU fejlesztési forrásaihoz, amelyek a lomha gazdaság fő pénzforrásai, miután a magánbefektetések évek óta zuhannak.

A döntés emellett Orbán Viktor miniszterelnök jelentős győzelme a kevesebb mint egy éve esedékes parlamenti választás előtt. Az új helyzetben stabilabbá, kiszámíthatóbbá válhat az üzleti környezet, ami jó hír azt követően, hogy a kormány az elmúlt években számos speciális és gyakran láthatóan ac-hoc alapon kitalált adóval terhelte meg a gazdaság bizonyos szektorait. Az adókat jellemzően a külföldi vállalatok nyakába rakták, hogy teljesítsék az EU költségvetési elvárásait.

Kifárasztotta őket

Orbán húzta az időt, és végül kifárasztotta az Európai Bizottságot, az Európai Központi Bankot és a Nemzetközi Valutaalapot - értékelte a helyzetet Timothy Ash, a Standard Bank ismert feltörekvő piaci elemzője. Ezzel azokra a sűrűn ismétlődő pengeváltásokra utalt, amelyek az unortodox gazdaságpolitika miatt az elmúlt három évben jellemezték Budapest és Brüsszel viszonyát. Ez nagyon jól fog jönni Orbánnak az egyre nacionalistábbá váló Magyarországon az egy év múlva esedékes parlamenti választás előtt. Azzal érvelhet, hogy végig igaza volt a Brüsszellel szembeni keménykedésben.

Magyarország nem fog költekezni a választások előtt - ígérte meg Varga Mihály gazdasági miniszter, utalva arra, hogy Magyarországon a rendszerváltás után rendszeresen elszállt a költségvetési hiány a szavazások előtt. Lesz, aki ellenőrizze ezt - derül ki Horváth István, K&H befektetési igazgatójának szavaiból. Miután az unió pénzügyminiszterei rábólintanak Brüsszel javaslatára, a piacok és a hitelminősítők figyelni fogják, hogy a kormány tartja-e magát az elmúlt két évben követett szoros fiskális politikához. Ez lesz az ország külső megítélésének alapja.