Orbán Viktor magyar újságíróknak nyilatkozott csütörtök kora este, amikor megérkezett az uniós állam- és kormányfők rendkívüli csúcstalálkozójára.

A miniszterelnök elmondta, hogy a hét évvel ezelőtt kötött megállapodáshoz képest csaknem négymilliárd euróval kevesebb kohéziós forrást szán a jelenlegi javaslat Magyarországnak.

Kapcsolódó

"Most, amikor be fogok lépni az épületbe, akkor a kohéziós alapokat illetően 18,3 milliárd eurón fogunk állni, és amikor legutóbb, hét évvel ezelőtt megállapodtunk, akkor 22,4-nél voltunk. Azért megyek be, hogy Magyarország pozícióit ebben a számrendszerben jelentősen javítsuk" - mondta a miniszterelnök. Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy milyen összeggel állna fel elégedetten a tárgyalóasztaltól, Orbán Viktor csak annyit mondott: "Majd ha kijövök, meglátjuk". Arra a kérdésre, hogy milyen esélyt lát a megállapodásra, a miniszterelnök azt felelte: "Ha nem lenne esély, nem mennék be".

Az uniós állam- és kormányfők rendkívüli találkozóját azért hívta össze Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, hogy döntsenek az unió 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretéről. A nettó befizető országokat tömörítő csoport az uniós költségkeret csökkentését szeretné elérni a válságra hivatkozva, továbbá az EU-s források hatékonyabb elköltését szorgalmazza. A Magyarországot is sorai közt tudó "kohézió barátai" nevű országcsoport, amely nettó haszonélvező országokat tömörít, ugyanakkor fenntartaná vagy növelné az uniós források mennyiségét azzal érvelve, hogy ezek a pénzek a növekedésösztönzés és munkahelyteremtés hatékony eszközei.

A Herman Van Rompuy által készített legutóbbi javaslat mintegy 75 milliárd euróval csökkentette az Európai Bizottság által javasolt eredeti, mintegy 1033 milliárd eurós főösszeget, a kohéziós, vagyis felzárkóztatási célokra elkölthető pénzt pedig a bizottság eredeti, 339 milliárdos javaslatával szemben 309,5 milliárd euróban maximálná.

A Magyarországnak juttatható kohéziós támogatások két okból csökkenhetnek. Egyrészt, mert a jelenlegi büdzsére vonatkozó legutóbb nyilvánosságra került javaslat jóval alacsonyabban, az adott tagállam hazai össztermékének 2,4 százalékában határozza meg az egyes országoknak juttatható összegek felső határát, mint a mostani időszak költségvetése. Másrészt, az egy-egy országnak jutó úgynevezett kohéziós boríték kiszámolásánál az adott állam várható gazdasági növekedését is számításba veszik, Magyarországnak pedig a következő időszakban az egyik legalacsonyabb növekedést jósolta az eredeti javaslatot készítő Európai Bizottság.