Orbán Viktor megfogalmazása szerint az a veszély fenyeget, hogy "a legnagyobb jó szándék mellett sem halljuk meg egymás hangját". Ezért a miniszterelnök a levélben azt javasolja, hogy a párbeszédet "a mindannyiunk számára megújulást hozó húsvéti ünnepek után" folytassák.

Kezdeményezte ugyanakkor, hogy munkacsoportjaik, ha lehet, addig is folytassák a munkát. A kormányfő írásában hangsúlyozza, "kormányaim, az előző és a mostani is, zéró toleranciát hirdetnek az antiszemitizmussal szemben, nyitottsággal, együttérzéssel fordul az áldozatok, az emlékezni akarók és az emberi méltóság hívei felé". Hozzáteszi, azért hozták létre 1998 és 2002 között a Páva utcai Holokauszt Múzeumot, és vezették be a holokauszt-emléknapot, hogy az egész emberiséget s így az egész magyar nemzetet sújtó tragédiával a jövő generációi is minden évben szembenézhessenek.

Orbán Viktor kiemeli, abban is egyetért a Mazsihisz vezetőségével, fontos, hogy a vészkorszak borzalmainak megismertetése mellett "gyerekeink a magyar-zsidó együttélés történelmét is megismerjék", különös tekintettel azokra az értékekre, amelyeket a magyarság és a zsidóság egymásnak adott, ezzel gazdagítva a magyar történelmet és kultúrát, "segítve közös felemelkedésünket".

A Mazsihisz közgyűlése február 9-én döntött úgy, hogy egyelőre nem vesz részt a holokauszt-emlékév kormányzati programjain. Arra kérték a kormányfőt, állítsa le a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű felállítását, továbbá a józsefvárosi Sorsok Háza-projektet, és "közéleti-szakmai megnyilvánulásai miatt" váltsa le a Veritas kutatóintézet éléről Szakály Sándort.

A kabinet - a Magyar Közlönyben szerdán megjelent kormányhatározat szerint - március 19-éről május végére módosította a német megszállás áldozatainak tiszteletére állítandó emlékmű megvalósításának határidejét.