– A településeknek legfeljebb ötöde tudja kigazdálkodni a piaci rezsidíjakat. Ezek mindegyike jelentős saját bevétellel bír. Az önkormányzatok másik negyede más területekről való elvonással, a még megmaradt szolgáltatások csökkentésével nyerheti ki a szükséges energiaár többletet a költségvetéséből. A kisebb települések, vagy az elmúlt években erősen kivérzett nagyvárosok, mint például Ózd, Miskolc, Salgótarján vagy Pécs, vagyis az önkormányzatok több, mint fele azonban állami támogatás nélkül képtelen lesz előteremteni a különbözetet – idézte a Népszava Schmidt Jenőt, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnökét, Tab fideszes polgármesterét.

A kormány döntése szerint a „villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltatásra kizárólag a lakossági fogyasztók jogosultak”, vagyis a kis- és középvállalkozókat továbbá az önkormányzatokat egyszerűen kitolják a rezsicsökkentés védőernyője alól. Az új rezsicsökkentési szabályokat július elsejéig kell megalkotni.

Kapcsolódó

– Egyelőre nem tudjuk, hogy pontosan mikortól kell piaci árat fizetni a most még kedvezményesen áramot és földgázt vásároló önkormányzati cégeknek. A jelenlegi és a piaci ár közötti különbség évi 8-10 milliárddal dobja meg a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. áramszámláját. Ha ez júliustól érvényes, akkor ennek a fele lehet az év végére a többletköltség csupán ennél a cégnél – válaszolta Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a napilag kérdésére. A fővárosi politikus szerint a rezsicsökkentéssel érintettek körét nemhogy szűkíteni, hanem tágítani kellett volna, így ki kellett volna terjeszteni a közösségi közlekedési cégekre, amelyeket nagyon súlyos helyzetbe az energia árak elszabadulása.

A főpolgármester-helyettes nem tartotta kivitelezhetőnek a közvilágítás intenzitásának és idejének csökkentését, de mint mondta, „mindent az asztalra kell tenni”.