A júniusban még 10,5 százalékot kitevő fogyasztói árindex 1,1 százalékpontot esett egy hónap alatt. Ennek fő oka, hogy a 12 havi árindexből kikerült a tavaly júliusi 1,1 százalékos havi áremelkedés. A magas tavalyi inflációt a fogyasztói kosár negyedét kitevő élelmiszerek 3,3 százalékos drágulása okozta, idén azonban az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal még mérséklődött is. Az élelmiszerek 12 havi árindexe is esett: a júniusi 18,1 százalékról 14,1 százalékra. A júniusból is áthúzódó benzinár-csökkentések miatt 4,7 százalékkal mérséklődtek a járműüzemanyag-árak. A júliusra jellemző szezonális áresések a várt hatással jártka: a kiárusítások 1,2 százalékkal csökkentették a ruházati cikkek árát, 7,8 százalékkal estek a virágárak. A külföldi üdülések ugyan - a főszezon kezdetével összhangban - 8,8 százalékkal emelkedtek, ám ennek mértéke elmarad a tavaly ilyenkoritól. A last minute akciók sokasodása akár már a forint felértékelődésére is utalhat - nyilatkozta a Napinak Mináry Borbála, a KSH munkatársa. A forint felértékelődésének hatása az üzemanyagokon kívül egyelőre gyengén érvényesül, erre utal az új autók árának stagnálása, a tartós fogyasztási cikkek 0,1 százalékos havi áremelkedése is. A ruházati cikkek 12 havi árszintje pedig április óta lényegében változatlan, 5,4 százalékról 6,1 százalékra emelkedett, vagyis még itt sem jelenik meg az import olcsóbbá válása az árakban - mondta Mináry. A 6-7 százalékos gyógyszerár-emelkedésre számító szakértői véleménnyel szemben meglepően magas, 12,8 százalékos volt a kimutatott drágulás. Eszerint a patikákban a támogatási rendszer és a termelői árak megváltozásából adódóan ennyivel nőttek a betegek költségei.