A pedagógusoknál továbbra is a 2014. évi minimálbér, a 101 500 forint a bérszámítás vetítési alapja. Hiába követelik a szakszervezetek, hogy térjen vissza a kabinet a bérszámítást illetően az aktuális minimálbérhez, ami idén 200 000 forint. Tény, hogy a 2020-ban bevezetett ágazati szakmai pótlék, ami az alapilletmény 10 százaléka volt, idén 20 százalékra nőtt, amivel a pedagógusok bére 9 százalékkal lett több január 1-től - írja az Mfor a bérszámítást elemző cikkében.

A két pedagógus szakszervezet (PDSZ, PSZ) szerint viszont további 45 százalékos emelés lenne szükséges, és végre nem a pótlékhoz, hanem az alapilletményhez kellene hozzányúlni.

A kormány előrejelzései szerint 2025-ben bruttó 972 ezer forint lesz a diplomás átlagbér, a bruttó 778 ezer forintos bérrel a pedagógusok valóban elérhetnék ennek 80 százalékát. De ha ez meg is valósul, mikor érzik majd a pedagógusok, hogy valódi emelésről van szó?

A nagy ígéret

Valódi bérnövekedést a 2024-25-ös emelés jelenthet majd, ha végre nem feltételes módban beszélhetünk a pedagógus bérnövekedésről. Kérdés, hogyan viszonyulhat egymáshoz a 2025-ös pedagógus béremelés a nemzetgazdasági átlagkeresethez. Az MNB legfrissebb inflációs jelentése szerint a bruttó átlagkereset az idei 16,6-16,9 százalék után 2023-ban 7,5-8,6 százalékkal fog emelkedni, 2024-ben pedig 7,1-8,3 százalékkal. 2025-re 7 százalékot jósolnak

Mindez azt jelenti, hogy az átlagos bruttó bér (egyszeri jutalmak, prémiumok nélkül) idén 512 095 forintra fog nőni, jövőre ez 553 063 forint, 2024-ben pedig 595 649 forint lesz. 2025-re szintén egy 7 százalékos növekedést feltételezve az átlagos bruttó bér 637 344 forintra jöhet ki.

Így a számok szintjén az átlagos tanári bér majdnem 22 százalékkal haladhatja meg az országos átlagot. Eközben jelenleg (az idei első hét hónap átlagában) az oktatásban regisztrált átlagos bruttó bér 10,1 százalékkal kevesebb a nemzetgazdasági átlagnál.