Javul a magyarok hangulata, de erősödnek a korrupciótól való félelmek - kezdi az Ipsos nemzetközi felmérésének ismertetését, melyhez januárban összesen 22 ezer embert kérdezett meg.

A kutatást tíz éve minden hónapban elvégzik, és az elmúlt időszakot leginkább a koronavírus-járvány határozta meg, mellette pedig a gazdasági válság volt domináns. Januárban viszont a világ lakosságának hangulata stabilizálódott, de így is dominálja a félelem: a világon csak 38 százalék érzi úgy, hogy jó irányba haladnak országa ügyei, míg a 62 százalékos többség pesszimista.

Kapcsolódó

A világ egyes országainak hangulatindexe jelentős eltéréseket mutat. Szaúd-Arábia és India lakossága hagyományosan optimista az ország jövőjét illetően (86 százalék és 69 százalék), míg a másik végletet Peru és Dél-Afrika (22 százalék és 17 százalék elégedett. Bár javult hangulatunk, de csak 3 százalékpontot, így Magyarország a mezőny alsó harmadában található meg a globális átlag alatti 30 százalékos értékével, amellyel Franciaország után a második legpesszimistább nemzetnek bizonyul. Európában összességében 38 százalék véli úgy, hogy a dolgok jó irányba haladnak a dolgok.

Az optimista és pesszimista országok rangsora.
Kép: Ipsos

A világjárvány európai megjelenése óta, azaz tíz hónapja töretlenül első helyen áll a koronavírus az Ipsos What Worries the World kutatássorozatának összesített listáján, újra emelkedő említésaránnyal (50 százalék). A 27 vizsgált országból 17 esetében számít a legfőbb félelemnek a Covid-19, közülük is a következő olimpiai játékoknak helyt adó Japánban érte el a legmagasabb, 70 százalékos említést egy nem kisebb, mint 7 százalékpontos havi növekedést követően.

Eközben Magyarországon a koronavírus a "félelmi dobogóra" sem fér fel: a második hullám emelkedő megbetegedési számai ellenére is csak a negyedik helyen található a koronavírus, egyharmados említési aránnyal (34 százalék). Itthon sokkal inkább a korrupció számít a legfőbb aggodalomnak.

A magyarok és az európai átlag legnagyobb félelmei.
Kép: Ipsos

Decemberhez képest 10 százalékpontot növekedve, a felnőtt lakosság 56 százaléka nevezte meg a pénzügyi és politikai visszaéléseket a társadalmat fenyegető kiemelt veszélynek, ezzel mind Európa, mind világszinten a legnagyobb hangot adva ilyen irányú félelmeinek. Ez a világon is kiemelkedő: Dél-Afrika lakossága osztozik azonos arányban ezen a félelmen. A második legnagyobb hazai aggodalom a munkanélküliségé: a tavaszi kiemelkedő értékek után (42 százalék) folyamatos enyhülve 37 százalékos szintet mutatott ez januárban.

Az egészségügy helyzetével kapcsolatos lakossági aggodalmak említésarányát tekintve januárban is világelső Magyarország, akárcsak az elmúlt egy évtized átlagában. A korrupcióhoz hasonlóan lakosság 56 százaléka említette meg kiemelt veszélyként, míg a világátlag 24 százalék. Hozzánk hasonló hangulatról Lengyelország esetén lehet beszámolni (55 százalék).