Ellentétes értelmezések és meglátások láttak napvilágot azt követően, hogy kiderült, létrejött az alku a Európai Unió tagállamainak vezetői között többek között a magyar helyreállítási programmal kapcsolatban is. A piac úgy árazta a múlt heti híreket, hogy megkaptuk az uniós pénzeket, 420-as szintről 403-ra erősödött a forint az euróval szemben; természetesen a magyar kormány sikerről beszél, miközben az ellenzék arról, hogy valójában még mindig nem férünk hozzá az uniós forrásokhoz.

Az uniós alkuval kapcsolatos dilemmákról Pogátsa Zoltán közgazdász Gyévai Zoltán európai uniós szakújságíróval a Pogi Podcast Most akkor megkaptuk az uniós pénzeket vagy sem? című epizódjában.

Magyarországnak nem csupán Brüsszellel van vitája

Az Európai Tanács egyetértett az Európai Bizottsággal (EB) azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon továbbra sem garantálható 100 százalékos biztonsággal az uniós pénzügyi érdekek védelme, szóba sem jött tehát, hogy teljes mértékben feloldják a pénzek felfüggesztését. A tagállami vezetők többsége csupán annyiban volt megengedőbb az EB-nél, hogy ők indokoltnak látták a magyar kormány által az elmúlt hónapokban végzett munka honorálását, így jóváhagyták, hogy a keretnek már ne a 65, hanem csak az 55 százalékát fagyasszák be a továbbiakban – mondta Gyévai Zoltán.

A szakújságíró hangsúlyozta, ez az ítélet már kétségtelenné teszi, hogy Magyarországnak nem csupán Brüsszellel – pontosabban az Európai Bizottsággal – van vitája, ahogy azt a propaganda rendszerint hangoztatja, hanem az egész Európai Unióval, annak a legtöbb tagállamával, és már tagadhatatlan, hogy az Európai Bizottság Magyarországgal kapcsolatos félelmeit deklaráltan osztják a tagországok vezetői is.

Mikor érkezhetnek az uniós pénzek?

Gyévai Zoltán várakozásai szerint a Magyarország által uniós kezdeményezésre elindított operatív programokat akár már december végéig is elfogadhatják, de a helyreállítási alaphoz egészen addig nem férhet hozzá Magyarország, amíg az EU 27 szuperfeltételének mindegyikét nem teljesíti.

Az újságíró azzal szemléltette a kialakult helyzetet, hogy Magyarországnak most egy szabadulószobából kell kitörnie, és ehhez 27 zárat kell kinyitnia. Ahhoz, hogy szabaduljon, nem elég 26 lakatot felnyitnia, mind a 27 kérdésben meg kell felelnie az elvárásoknak.

Gyévai szerint így, miután március végére tűzte ki célul a magyar kormány, hogy mind a 27 feltételt teljesítse, addig egészen biztosan nem számíthatunk arra, hogy valós lehetőségként felmerüljenek az uniós kifizetések.

Addig pedig még olyan csontvázak fognak kidőlni a szekrényből, amelyekről a kormány azt gondolhatta, hogy ezeken már rég túl vagyunk. Ilyen csontváz például az akadémiai szabadság kérdése is

- mondta.

Meglátása szerint a magyar kormánynak az általuk elfogadhatónak tartott kereten kívül is engednie kell majd annak érdekében, hogy hozzáférjenek az uniós forrásokhoz.