A 2018-as évben a KSH felmérései szerint 4,47 millióan tartották magukat foglalkoztatottnak - kezdi a különböző statisztikai adatok összevetésén alapuló tanulmányát a Policy Agenda. Ők nyilatkoztak úgy, hogy munkát végeztek, és ezért bért/fizetést kaptak. Alkalmazottként valamivel több, mint 4 millió ember dolgozott. Ők feleltethetők meg az szja-adatbázisából összeállítható 4,28 millió munkaviszony alapján jövedelemben részesülőnek.

Az szja-adatbázis szerint azonban a munkaviszonnyal rendelkezők 32 százaléka még a minimálbért sem kereste meg havi átlagban: 45 százalékuk a minimálbér és a KSH által közölt átlagbér közötti értéket vitt haza; 23 százalékuk keresett az átlagbér felett. Ez utóbbi azt jelenti, hogy 2018-ban éves szinten nagyjából 997 ezer dolgozó keresett az átlagbér felett.

Kapcsolódó

Ezek az adatok és arányok összevethetők a Policy Agenda által számított létminimum és társadalmi minimum értékekkel. Ezeket az értékeket a járulékokkal bruttósítva azt láthatjuk, hogy a munkaviszony alapján bérjövedelemmel rendelkezők közül mintegy 2,8 millió munkavállalónak volt magasabb jövedelme a létminimumnál és 2,3 millió fő keresett jobban a társadalmi minimumnál.

Eltérő adatok

A 2018 évi adatok némi javulást jeleznek az előző évhez képest, de még így is majdnem 1,5 millió azoknak a száma, akik a létminimum összege alatt keresnek havi szinten. Egyértelmű, hogy a munkajövedelmek szerinti adatok és a KSH foglalkoztatotti adatai között eltérés van. A KSH szerint 4 millió alkalmazott volt havi átlagban és ezek 4,2 százaléka részmunkaidős. A Belügyminisztérium adatai alapján 135,6 ezer fő volt a havi átlagos közfoglalkoztatotti létszám.

A részmunkaidősök és a közfoglalkoztatottak száma azért érdekes, mert a jövedelmük kisebb lehetett a minimálbérnél. (Ez az állítás a részmunkaidősök esetében nem biztos, hiszen ott lehetséges, hogy még részmunkaidőben foglalkoztatva is többet keresetek, mint azok, akik teljes munkaidőben dolgoztak minimálbéresként.)

Konzervatív becsléssel azt lehet mondani, hogy havi átlagban 3.590 millió foglalkoztatott volt, és az ő bérük magasabb kellett legyen a minimálbérnél. Ezzel szemben egész évre nézve mindössze 2,9 millió ember vallott be a NAV-nak minimálbért meghaladó mértékű munkajövedelmet. A két létszám között tehát jelentős, 770 ezer fős különbség van.