Magyarországon az eurózónán kívüli visegrádi országokhoz, így Csehországhoz és Lengyelországhoz képest kisebb arányban osztják a pesszimista véleményt a válaszadók. Ebben a tekintetben a magyarok és a visegrádiak válaszadói is helyesen mérik fel országaik felkészültségét.

Horvátország és Bulgária 2020-tól tagja az európai árfolyam-mechanizmusnak, amely célja a nemzeti valuták és az euró közötti árfolyam-ingadozás kiküszöbölése. Az intézmény az euró előszobájának is tekinthető, a maastrichti kritériumok mellett két évig kell, hogy tagja legyen egy ország a mechanizmusnak, hogy bevezethesse az eurót. Nem véletlen, hogy a bolgár és horvát válaszadók többsége úgy gondolja, hogy öt éven belül bevezetik országukban a közös fizetőeszközt - derül ki a kutatásból.

Magyarországon és a többi visegrádi országban a relatív többség szerint tíz éven belül lesznek tagjai az eurózónának, ugyanakkor a megkérdezettek negyede-harmada szerint ez soha nem fog bekövetkezni.

Svédországban a legmagasabb azok aránya, akik szerint marad a nemzeti fizetőeszköz, ott azonban 2003-ban egy népszavazáson a többség az euró bevezetése ellen szavazott.

Noha a közös valuta bevezetését későbbre saccolják a magyarok, nálunk a második legmagasabb
azok aránya, akik szerint pozitívan érintené őket az euró bevezetése. Ebben a tekintetben a csehek vélekednek a legnegatívabban az euróról. Az eredmények mögött a 2008-as globális pénzügyi válságot követő forintelértéktelenedéssel kapcsolatos keserű tapasztalatok állhatnak.

Az euró bevezetésével kapcsolatban gyakran felmerülő aggodalom az árak emelkedése. Nemzetközi összehasonlításban az látszik, hogy a magyarok aggódnak a legkevésbé ezzel kapcsolatban. Jelentős arányuk szerint a közös valuta stabilizálná az árakat. Ez a vélemény összefüggésben állhat a nemzeti fizetőeszköz értékébe vetett bizalommal, illetve bizalmatlansággal.

Magyarországon a Fidesz-szavazók többsége is egyetért azzal, hogy Magyarországon be kell vezetni
az eurót, amennyiben teljesíti a fiskális feltételeket. Mivel az adatfelvétel még a 2022-es kampány
előtt történt, így ebben a tekintetben távolodhattak a vélemények a kormánypárti és ellenzéki
szavazók között.