A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Az első komolyabb erőpróbát idén a helyi bértárgyalások jelentik majd, a megnyirbált szakszervezeti jogkörök szűkíthetik a munkavállalói érdekérvényesítést. Rontja a dolgozók helyzetét az is, hogy ez évtől megszűnt az átlagkereset fogalma, helyette a kisebb összeget jelentő, megváltoztatott számítású módú távolléti díjat jelöli meg a törvény például a szabadság, betegszabadság, végkielégítés számításánál. A műszakpótlékok számításának módja vagy a pótlékok átlagbéresítése szintén csökkentheti a nettó kereseteket.

Kapcsolódó

További izgalmakat hozhat a kollektív szerződések megújítása, hiszen az új előírásoknak meg nem felelők hatályukat vesztik. A folyamatban csak a munkahelyeken reprezentatív képviselettel bíró − a munkaviszonyban foglalkoztatottak tíz százalékát tagként felmutató − szakszervezetek vehetnek részt, munkahelyenként csak egy kollektív szerződés köthető. Az új munkatörvénykönyv mindemellett szinte minden lényeges kérdésben lehetőséget ad a jogszabálytól való eltérésre a kollektív szerződésben: akár évi 300 napnyi rendkívüli munkavégzésről, 12 havi munkaidőkeretről, hathavi próbaidőről is meg lehet állapodni a munkáltatóval, sőt a dolgozók pénzbüntetésének lehetőségéről is.

A munkaidő-keretes megállapodásokról a munkaadóknak nyilvántartást kell vezetni, viszont kötetlen munkaidőnek minősül, ha a dolgozó munkaideje felével maga rendelkezik, a munkáltató pedig mentesül a túlórafizetés és a pontos munkaidő-nyilvántartás vezetése alól. Számos ponton csak a munkavállalók javára lehet eltérni a kollektív szerződéssel is a törvénytől, e lehetőséggel azonban éppen a legerősebb érdekérvényesítő erővel bíró közszolgáltató cégek dolgozói nem élhetnek majd, állami és önkormányzati tulajdonban lévő vállalkozásoknál ugyanis tilos az eltérés. Az munka törvénykönyve átmeneti rendelkezéseinek egyike néhány állami alkalmazottnak azért kedvez: idén megszűnik a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezetőinek bérplafonja.