A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Hatályos jogszabály nélkül, így törvénytelenül tett újabb bejelentést az Emberi Erőforrások Minisztériumának Köznevelési Államtitkársága, amikor a minap újabb számokkal rukkolt elő a pedagógus-életpályamodell bérfinanszírozását illetően − mondta lapunknak Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) oktatáspolitikai szakértője. Egy elkészült törvényjavaslat szerint a 2013. június 26-i törvénymódosítás alapján számíthatónál kevesebbet kapnak majd a pedagógusok, miután a szakszervezeti egyeztetések alapján bevonnák az életpálya hatálya alá többek között a szakszolgálatot végző pedagógusokat is.

Az utolsó jogszabály-módosítás értelmében a pedagógusokat végzettségük szerint három csoportba sorolják, és ettől, valamint a szolgálati idejüktől függően változik a fizetésük. Az eredeti elképzelés szerint a középiskolai végzettségű pályakezdő pedagógusok munkába állásuk első három évében a mindenkori minimálbér 120 százalékát kapnák, az alapszakon végzettek 180, a mesterdiplomával rendelkezők 200 százalékban részesülnek. Ezek az összegek jelentik a bértábla "első lépcsőjét", majd a munkában eltöltött évek szerint emelkednek.

Leszállították a kulcsokat

Az életpályamodell mintegy tízezer fős kiterjesztéséhez a fedezetet az eredeti összeg fokozatos bevezetésével teremtik elő. A középfokú végzettségűek esetében a minimálbér 118,5 százaléka lesz az alapbér − 120 százalék helyett −, a főiskolai papírral tanítók a 98 ezer forint 157,8 százalékát, az egyetemi oklevéllel tanítók a 172,9 százalékát kapják meg szeptembertől, októberi utalással. Ehhez azonban törvénymódosítás kell − mondta Szüdi. Egyelőre azt is homály fedi, hogy a költségvetés mely sorában található a béremelkedést fedező független szakértői számítások szerint is óvatosan becsült 60 milliárd forint. Szüdi szerint a KLIK jelenlegi működéséhez biztosított fedezetet a tavaly még önkormányzati intézményekre fordított kiadások alapján számították ki, így az a változatlan működéshez is kevés. Ezeket a talányokat oldhatja meg az augusztus 20-a utánra tervezett rendkívüli parlamenti ülés. Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár szerint a köznevelési törvény módosításához szükséges joganyagot előkészítették, így a tanévkezdés előtt törvénybe foglalhatják a béremelést.

Választási nyomás a végrehajtáson

A közelgő választások nyomása miatt a kormány mindenáron végrehajtja a béremelést, függetlenül attól, hogy szorít a tanévkezdés határideje, és hogy e pillanatban rendelkezésre áll-e a fedezet − jelentette ki lapunknak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Bár a költségvetésben nem szerepel tételesen a bérfinanszírozáshoz szükséges keret, "ez eddig sem zavarta a kormányt a bejelentésekben" − tette hozzá. Ténylegesen majd csak október 3-án derül ki mindez, amikor a számlákon elvileg landol a többletpénz. Az összegek változását a következő két hétben sem tartja kizártnak az elnök, tekintettel arra, hogy az utolsó törvénymódosítás óta is módosultak.

A kormány folyamatosan hátrál ki a januárban a szakszervezetek és az oktatási kabinet között megkötött szerződésből, amelyre Balog Zoltán szakminiszter vállalt garanciát − fogalmazott Mendrey. Az életpályamodell bevezetése nem a törvény előírásainak megfelelően történik, nincs kész az iskolák életét meghatározó ágazati kollektív szerződés − utóbbiról információink szerint még a kormányrendelet sem készült el. A nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásáról szóló jogszabályról sincs információ.

Lesz mit módosítani

Mendrey egyetért azokkal a korábbi aggályokkal, amelyek szerint lesznek olyan pedagógusok, akik keresete csak nominálértéken nő, a megemelkedett munkaterheléssel és a pótlékok megvonásával reálértéken semmilyen változást nem észlelnek majd. Szeptembertől ugyanis átalakul az általános iskolák működése. Az összes évfolyam összes tanulója a reggeli iskolakezdéstől délután 16 óráig az intézményben tartózkodik, a nevelés-oktatást is ennek megfelelően kell majd megszervezni. A pedagógus az új tanévtől a heti teljes munkaidejének 80 százalékát, azaz heti 32 órát az intézményvezető által meghatározott feladatokkal tölti, ugyanakkor a tanárnak legalább 22, legfeljebb 26 órában kell tanítania. Zűrzavar tapasztalható a pedagógiai asszisztensek kérdésében is. A törvény előírásai alapján megtörtént a felvételük, megkötötték a szerződéseket. A legújabb hírek szerint az augusztusi rendkívüli parlamenti ülésen ezt is módosítják − tette hozzá Mendrey.

Kép: Napi grafikonok