A főváros idén 314 milliárd forintból gazdálkodhat a tavalyi 331,7 milliárd forint után - derül a közgyűlés elé szerdán kerülő javaslatból. A költségvetés tervezetét múlt pénteken terjesztette be a városháza és azt a tervek szerint szerdán el is fogadják - vagyis alig három munkanapjuk van a lelkiismeretes képviselőknek, hogy a több száz oldalas dokumentumot áttanulmányozzák.

A kiadások 20 milliárddal elmaradnak a várható bevételektől - magyarán ekkora hiánnyal tervezik a büdzsét, így a tavalyi 30 milliárd után idén újabb 20 milliárd forintos hitelfelvételt terveznek 2014-re. A tavalyi költségvetési maradványokból 49,7 milliárd forint gyarapítja a bevételi oldalt. (A fővárosi büdzsé sajátossága az évről-évre görgetett magas maradvány - így abban semmi szokatlan nincs, hogy a folyó hiány finanszírozására fordítják az előző évi megmaradt pénzeket.)

Budapest 2014-es költségvetése (milliárd forint)
Működési bevételek168,52
Működési kiadások170,07
Működési hiány-1,54
Felhalmozási bevételek76,23
Felhalmozási kiadások144,34
Felhalmozási hiány-68,11
Költségvetési bevételek244,75
költségvetési kiadások314,42
Költségvetési egyenleg-69,66
Működési maradvány3,05
Felhalmozási maradvány46,6
Hitelfelvétel20
költségvetési hiány finanszírozása69,66
Bevételi főösszeg314,42
Kiadási főösszeg314,42
Forrás: budapest.hu

A főváros legfőbb bevételi forrása az iparűzési adó: a tavalyi 189 milliárd után az idén 195 milliárd forintos bevétellel számolhat Budapest. A 195 milliárdból a főváros részesedése 99,7 milliárd forint, a többi a kerületekhez kerül. Jelentősen, 4,1 milliárd forinttal kétmilliárd forintra esett a reálisan tervezhető osztalékbevételek mértéke, aminek oka a rezsicsökkentés. Egyes korábban önfinanszírozó cégek, például a kéményseprést végző FŐKÉTÜSZ Zrt. a korábbi nyereség helyett 2014-től támogatásra szorulnak - olvasható ki a főváros rendeletéből - magyarán a rezsicsökkentés okozta veszteségeket (amelyekre az átszervezések, költséglefaragások nem nyújtanak fedezetet) az adófizetőknek kell állaniuk.

Még mindig a négyes metró a legnagyobb projekt

Az önkormányzat működési kiadásai a tavalyi 150,9 milliárd forintról 170,1 milliárdra növekednek. A növekedés látszólagos, ugyanis a többletpénz a BKV támogatására megy. Tavalyi is megkapta ezt a pénzt a főváros, ám csak a költségvetés elfogadása után - így a bázisban nem jelenik meg. Választási év dacára a felhalmozási kiadások a tavalyi 173,3 milliárd forintról 144,4 milliárdra csökkennek: a spórolás mögött az is áll, hogy idén nem érdemes már új beruházásba kezdeni. Egyrészt azokból a választásokig nem lesz látványos szalagátvágás, másodsorban pedig a 2014-2020 közötti uniós költségvetésre fókuszál a főváros vezetése - minél több szükséges fejlesztést ezekre a programokra kívánnak majd ráhúzni, ezzel lehet kímélni a hazai adófizetői forintokat.

Az idei 144,4 milliárd forintos beruházási keretből még a négyes metróval kapcsolatos kiadásokra megy összesen 73,5 milliárd forint. További kétmilliárd forint jut a Központi Szennyvíztisztító további fejlesztésére, 5,7 milliárd forint pedig az elhanyagolt közösségi terek városképi rehabilitációjára. 1,7 milliárd forintból folytatódik a 1-es és a 3-as villamosok pályájának felújítására, a hulladékkezeléssel kapcsolatos beruházásokra pedig 11,6 milliárdot terveznek. Útfelújításra összesen 7,7 milliárd forint jut és megkezdődik a Kerepesi úti "Százlábú" híd felújítása is - 3,1 milliárd forintot terveznek erre a célra.

Egy hónapig sem tart az állami konszolidáció hatása

Mivel a főváros teljes konszolidálása ezekben a napokban megtörténik - az utolsó lépcsőben az állam százmilliárdos tartozástól mentesíti az önkormányzatot -, adósságfinanszírozásra idén elvileg egy fillért sem kellene költeni, szemben a tavalyi 7,5 milliárd forinttal. Ugyanakkor nem sokáig tart a főváros hitelmentessége, mert már folyik az idei hitelfelvétel előkészítése - húszmilliárd forintos hiányt kell betömni. A költségvetési terv 2015-re hasonló hitelfelvétellel számol, vagyis a februári százmilliárdos konszolidáció után a fővárosnak jövő év végén már újra 39,3 milliárd forintos adósságállománya lenne. A 20 milliárdos hitelből már az idén 509 millió forintnyi kamatfizetés keletkezik a tervek szerint, ám 2015-ben megkezdődik a tőketörlesztés is, így adósságszolgálatra újfent 6,8 milliárd forintot terveznek. Jövőre tehát ott áll az önkormányzat, ahol tavaly volt az utolsó konszolidációs lépés előtt.

Kockázat kockázat hátán

Bőven maradnak kockázatok a 2014-es költségvetésben - ezt rögtön az előterjesztés elején rögzítik a javaslattevők. Az idén továbbra is számolni kell árfolyamkockázattal és az iparűzési adóbevétel, valamint egyéb bevételek teljesülésének kockázatával. A közműcégeknél további évközi többletkompenzáció-igény jelentkezhet, ha a kormány újabb rezsicsökkentésről dönt - márpedig erre már az eheti kormányülésen sor kerülhet. A főváros szerint amíg fut a 4-es metró beruházása, addig itt is érdemes kockázatokkal számolni.

További kockázatot jelent a korábbi városvezetés által elindított fejlesztési projektek körüli bizonytalanság. Legjelentősebb ezek közül a PPP-konstrukcióban elindított, 2013-ban átadott Bálna projekthez kapcsolódó peres igény, amelynek mértéke több milliárd forintot is elérhet. Komoly kockázatot jelent a négyes metrón felül a fejlesztési projektek nem kellő körültekintéssel megalkotott szerződéses háttere, továbbá kivitelezése. Az előbbi a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó beruházásai kapcsán, utóbbi a Városliget kapuja, Városligeti Műjégpálya rekonstrukció projektek kapcsán merül fel - olvasható a határozattervezet indoklásában.

A közösségi közlekedés további kockázata, hogy a BKV Zrt-nek 2014-ben 9,4 milliárd forint összegben kell korábbi adósságait törlesztenie. A 2014-re tervezett 20 milliárd forintos hitelfelvétel kapcsán elindult ugyan a közbeszerzési eljárás, amely ajánlattételi szakaszban van. Kockázatként felmerül, hogy az ajánlattevő bankok esetlegesen nem a teljes 20 milliárdos keretre nyújtanak be ajánlatot és így nem tud teljesülni ebben az eljárásban a hitelfelvételi cél. Ezen kockázatok miatt összesen 11,9 milliárd forintos tartalékot képeztek a kiadási oldalon, amely jelentősen meghaladja a tavalyi 1,3 milliárdot.