Nagy tanulságnak értékeli Nagy István agrárminiszter, hogy a 2006-2013-as uniós ciklusban Magyarország nem jól használta fel a forrásait az élelmiszeriparban, miközben például Lengyelország ebben az időszakban hasznosan költötte el a pénzt - derült ki a Világgazdaságnak adott interjújából. Például regionális feldolgozókat épített, és olyan fokú feldolgozottságnövelést ért el, ami miatt most rajta van a magyar mezőgazdaságon a lengyelfrász.

Most viszont Magyarországon is bekerül az élelmiszeriparba 300 milliárd forint uniós forrás, az ebből finanszírozott fejlesztések, továbbá a nagyvállalatoknak nyújtott nemzeti támogatások most valósulnak meg, és a következő egy-két évben ugrásszerű fejlődést hoznak majd az iparágban. Ha ezek elkezdenek termelni, magyar tőkét teremtenek, amelyek további fejlesztések forrásai lehetnek. Az a cél, hogy a mezőgazdaság 20 millió embert láthasson el élelmiszerrel, az export pedig elérje a 70-80 százalékos feldolgozottsági szintet.

Kapcsolódó

További adócsökkentés?

A miniszter elmondta azt is, hogy jó példának tartja az adócsökkentések lehetőségére a sertéshús áfájának mérséklését. Ez arra inspirálja a tárcáját hogy további ágazatoknál javasolja az adómérséklés folytatását, de előtte alaposan meg kell vizsgálni annak minden lehetséges hatását.

Offenzíva?

Most sokan félnek az termelők integrációinak kialakításától - mondta az agrártárca vezetője -, így ez csak önkéntes alapon képzelhető el. Azt is érdemes leszögezni azonban, hogy a legnagyobb szükségük éppen a legkisebbeknek van az együttműködésre, hogy ők is piachoz jussanak. Az integrációkkal húszéves távlatban az a cél, hogy a bennük részt vevők tulajdonolják a feldolgozóipart és a kereskedelmet is.

Képesek lesznek legyűrni a nagy kereskedelmi láncokat? - tette fel a kérdést a gazdasági napilap újságírója. A válasz szerint: "Ennyi idő alatt annyi tőke képződik ezekben a rendszerekben, hogy vételi ajánlatot tehetnek majd a láncoknak."

A fotó forrása: MTI Fotó/Kovács Tamás.