Vasárnapra virradó éjjel 2-kor lép életbe a nyári időszámítás, ekkor kell az órákat egy órával előre, 3 órára állítani. A Mavir Zrt. rendszerirányító szerint az átállítással az ország egynapi fogyasztásának megfelelő áram spórolható meg. Magyarországon 1980 óta működik a rendszer, a mindenkori fogyasztási adatok alapján a tavaszi óraátállítást követően 1−4 százalékkal (1000−5000 MWh) csökken a fogyasztás, az októberi visszaállítás pedig nem okoz többletfogyasztást, így éves szinten 100−120 GWh-val kevesebbet fogyaszt az ország.

Elsőként 1916-ban, az USA-ban vezették be az alternatív időszámítást energiatakarékossági okok miatt és ezt Magyarország is átvette, de voltak évek, amikor szünetelt. 1954−1957-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták, 1958−1979 között a rendszer szünetelt, majd 1980-ban vezették be újra. Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna 2011-ben megszüntette az óraátállítást. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.

Változik a közösségi közlekedés menetrendje is a hétvégén a húsvéti ünnep, az óraátállítás és az iskolai tavaszi szünet miatt. Erről további részleteket itt olvashat.